szerző:
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kétszer 15 százalékos béremelést kapnak – többek között ezzel igyekezett meggyőzni az alapítványi modell előnyeiről a vidéki tudományegyetemek dolgozóit az innovációs minisztérium. A fizetésemelésre valóban nagy szükség lenne, de nem csak a fenntartót váltó egyetemeken. A bérek annyira alacsonyak, hogy ma már általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként.

800 forint – ennyit keres óránként nyelvvizsgával, mesterszakos diplomával, folyamatban lévő vagy lezárt doktori tanulmányokkal egy egyetemi tanársegéd. A 800 forint nemcsak a diplomások átlagos órabérétől marad el, ennél nyaranta még diákmunkásként is többet lehet keresni. Pedig a nettó 147 ezer forintos tanársegédi fizetés ellenére az elvárások nagyok. „Kutatnak és publikálnak, hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Kis túlzással ők dolgoznak a legtöbbet az egyetemi oktatásban, miközben ezzel a fizetéssel még banki hitelt sem tudnak felvenni, annyira alacsony a bevételük” – mondta az Eduline-nak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. A szervezet sokadjára hívja fel a figyelmet arra: siralmas bérekért dolgoznak azok a kutatók és oktatók, akiktől a magyar egyetemek világrangsorbeli helyezéseinek javítását várja a kormány.

30 százalékos béremelés – csak az alapítványiaknak?

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a fenntartóváltásra kiszemelt egyetemek dolgozóit többek között a béremelés ígéretével próbálta meggyőzni az alapítványi intézménnyé alakulás előnyeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az egyetemeken kétszer 15 vagy egyszer 30 százalékos fizetésemelésről szólt a fáma, hosszabb távon pedig önálló, az oktatók teljesítményétől is függő bérstratégiáról.

Az FDSZ már tavaly ősszel kérte az innovációs tárcától, hogy ne csak az alapítványivá alakuló egyetemek dolgozóinak járjon a beígért béremelés, hanem azt az állami fenntartásban maradó felsőoktatási intézmények munkatársai is kapják meg. Jelen állás szerint kilenc ilyen intézmény marad, az FDSZ szerint azt pedig semmi nem indokolja, hogy ők a jelenlegi, valóban siralmas béreket kapják továbbra is.

A szervezet 2019 őszén egyébként egy teljes bértáblát is kidolgozott a felsőoktatási oktatóknak, kutatóknak, tanároknak és az oktatást-kutatást segítő munkatársaknak. „Nem elrugaszkodott kérés, amit megfogalmaztunk” – mondta Dráviczki Sándor. Többek között azt szeretnék elérni, hogy egy egyetemi-főiskolai oktatónak se legyen alacsonyabb az órabére 1300 forintnál, hogy egy egyetemi tanársegéd nettó 215-261 ezer forintot vihessen haza, és hogy egy kutatóprofesszor havi nettó bére közelítse meg az 500-600 ezer forintot.

Az oktatók bérét utoljára 2016 és 2018 között, három lépésben, nagyjából 27 százalékkal emelték – ám ennek hatása ma már nem érezhető. „A korábbi tárgyalásokon arról volt szó, hogy a tervek alapján 2021 januárjában és 2022 januárjában lesz egy 15-15 százalékos béremelés, méghozzá az összes felsőoktatási intézményben” – mondja az FDSZ elnöke. Néhány hete azonban azt a tájékoztatást kapták az államtitkárságtól, hogy leghamarabb 2021 szeptemberében és 2022 szeptemberében lehet szó béremelésről, ám ehhez még kormányzati döntés is kell.

Még általános iskolai tanárnak lenni is jobb üzlet

Béremelés nélkül – vélik az egyetemi oktatók – néhány éven belül komoly problémák lehetnek a felsőoktatásban, nem véletlen, hogy több intézmény akkreditációs jelentése is kitér az oktatók korfájára. Az ugyanis egy fordított piramishoz hasonlít, nagyon magas az idős dolgozók aránya. „Ami önmagában persze nem baj, mert ők nagyon tapasztaltak, de ez egyben azt is jelenti, hogy néhány év múlva sokan mennek majd nyugdíjba, és nincs utánpótlás” – mondta Dráviczki Sándor.

Versenyszféra, külföldi egyetemek, közoktatás: a magyar felsőoktatás konkurenciái?
©

A fiatal oktatók és kutatók egy részét elszívja a versenyszféra – ezzel főként a mérnöki és az informatikai képzéseket indító karoknak kell megküzdeniük –, míg másokra külföldi kutató- és felsőoktatási intézmények csapnak le. Sőt meglepő módon még az általános és a középiskolák is konkurenciát jelentenek a felsőoktatásnak, hiába alacsonyak a tanári bérek. Némi matekozás után ki is derül, miért: egy hat-nyolc a pályán lévő, MA- vagy MSc-diplomás tanár bruttó 264 ezer forintos fizetéssel számolhat, míg egy egyetemi tanársegéd ennél kevesebbel, bruttó 205-222 ezer forinttal.

Az egyetemi pályát választó fiatal oktatók-kutatók ráadásul kellemetlen meglepetéssel szembesülnek, amikor befejezik a doktori képzést, és főállású oktatóként kezdenek dolgozni: nettó fizetésük összege majdnem harmincezer forinttal alacsonyabb, mint az államilag finanszírozott doktori képzés második két évében kapott 180 ezer forintos havi ösztöndíj.

Persze az oktatói bértábla más pontjain is nagy a baj. Az 1500 forintos „álomhatárt” az órabéreknél csak az egyetemi docensek és az egyetemi tanárok érik el, míg a KSH által novemberben mért bruttó 438 200 forintos átlagbért csak a habilitált egyetemi docensek érik el (a habilitálás a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése), bruttó bérük ugyanis 471 240 forint. A legmagasabb fizetéssel a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítményű, több évtizede kutató és oktató professzorok számolhatnak, a bruttó 587 ezres bér nettó összege adókedvezmény nélkül így is alig haladja meg a 390 ezer forintot. 

Alacsony a fizetés? Ott vannak a pályázatok

A siralmas felsőoktatási bérekről szóló korábbi cikkekre a felsőoktatás korábbi gazdája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendre úgy reagált, hogy az oktatók kereseti viszonyainak elemzéséhez nem elegendő a bértábla vizsgálata, a hazai és az EU-s pályázatok ugyanis pluszjövedelmet jelenthetnek. A tárca szerint 2017-ben a legalacsonyabb besorolás szerinti bruttó átlagkereset 258 ezer forint, míg a legmagasabb 1 088 850 forint volt.

„Csakhogy vannak olyan területek, mint például a pedagógusképzés vagy a bölcsészettudomány, ahol nincs annyi pályázati lehetőség, a műszaki vagy éppen az informatikai területen más a helyzet. Támogatjuk a pályázatokon való részvételt, de az a cél, hogy az alapbéréből mindenki meg tudjon élni. Mert ha elmegy a pályázatok irányába, pont a hallgatók oktatásától veszi el az időt” – mondta az FDSZ elnöke.

Bruttó 219 ezer forint

A laboránsok, a bérszámfejtők, a tanulmányi osztályok ügyintézői, a tanszéki asszisztensek, a rendszergazdák, vagyis az oktatást-kutatást segítő egyetemi, főiskolai dolgozók fizetése még alacsonyabb. Ők a közalkalmazott bértábla alapján kapják a fizetésüket, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte.


A bértábla fokozatainak négyötödét egyébként is lefedi a minimálbér és a garantált bérminimum – vagyis ennél többet csak a legmagasabb iskolai végzettségűek és legidősebbek keresnek az egyetemi-főiskolai, nem oktató vagy kutató munkatársak közül. Idén ez bruttó 167 400 és 219 000 forint. Dráviczki Sándor azt mondja, a bértábla „teljesen bedugult”, ha valakit például érettségivel alkalmaznak az egyetemen, ugyanannyit keres, mint aki harminc éve, két diplomával teszi ugyanezt. A munkatársak a ledolgozott évek számának emelkedésével ugyan „papíron” előrébb lépnek a bértáblában, de ugyanazt a fizetést kapják, mint korábban. A szakszervezet nekik is külön bértáblát dolgozott ki, amelyben a munkában töltött évek és az iskolai végzettség mellett a munkakört is figyelembe veszik – a javaslatuk szerint a legalacsonyabb bruttó bérnek a 170 ezer forintot el kell érnie.