Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak. 2. rész.
Cikkünk korábbi részét itt olvashatjátok el.
Magyar–magyar szótár leendő gólyáknak
Átsorolás, diákhitel, állami ösztöndíj, duális képzés, hallgatói nyilatkozat – többek között ezeket a fogalmakat érdemes megismerniük azoknak a diákoknak, akik 2021 szeptemberében szeretnék megkezdeni tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Hallgatói nyilatkozat
A leendő – állami ösztöndíjas – hallgatóknak a beiratkozáskor alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amellyel vállalják, hogy legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet (ez hároméves alapszak esetében négy és fél év), emellett az oklevél megszerzését követő húsz éven belül magyarországi munkaviszonyt tartanak fenn legalább annyi ideig, ameddig államilag támogatott formában tanultak a felsőoktatásban. Az oklevélszerzési határidőre különösen érdemes figyelni, főleg akkor, ha a hallgató egy vagy két szemeszter után félbehagyja a képzését – ezekre az esetekre külön szabályok vonatkoznak.
Külföldi ösztöndíjak
Több nemzetközi ösztöndíjprogrammal tanulhatnak a magyar hallgatók külföldön. Az egyik legnépszerűbb az Erasmus+, amellyel az Európai Unió tagállamaiban és több partnerországban (például Norvégiában, Törökországban, Izlandon) járhatnak egyetemre vagy végezhetnek szakmai gyakorlatot akár tizenkét hónapig, de a CEEPUS csereprogram, a Campus Mundi és más ösztöndíjprogramok kiírását is érdemes figyelni.
Önköltség
Nemcsak állami ösztöndíjas, hanem önköltséges formában is megszerezhetik a diplomát azok, akik nem szeretnék vállalni az állami ösztöndíjas képzéssel járó kötelezettségeket, esetleg már korábban felhasználták államilag támogatott féléveiket, ám újra beiratkoznának valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Az önköltség intézményenként és szakonként eltérő, a legdrágábbak az orvosi, a gyógyszerészeti képzések, valamint néhány művészeti szak – ezeken a tandíj szemeszterenként meghaladja az egymillió forintot.
Párhuzamos képzés
Arra is van lehetőség, hogy egy hallgató egyszerre két képzést végezzen, akár két különböző egyetemen (az egyik tanévben elkezd egy szakot, majd a következő tanévben egy másikat), ekkor azonban kettesével fogynak az államilag támogatott félévei. Vagyis két alapszak elvégzése után már csak önköltséges formában kezdheti el a mesterszakot.
Passzív félév
Az egyetemeken, főiskolákon tanulóknak lehetőségük van arra, hogy szüneteltessék a hallgatói jogviszonyukat, vagyis halasszanak. Ezt azonban csak az első félév teljesítése után tehetik meg (hacsak az adott felsőoktatási intézménynek nincs ettől eltérő rendelkezése), de akár több alkalommal is. Fontos azonban, hogy az egybefüggő szüneteltetés ideje legfeljebb két szemeszter lehet. Ha egy hallgató szülés, baleset, betegség vagy más ok miatt, önhibáján kívül kénytelen halasztani, az egyetemek lehetővé teszik, hogy külön kérelemre hosszabb időre, vagy akár az első elvégzett szemeszter előtt is szüneteltethesse a jogviszonyát.
Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2021 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|