Kik kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján?

Ha nem vagytok tisztában azzal, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok és mikor igényelhetitek, akkor érdemes utánajárni. Most a tanulmányi ösztöndíjat néztük meg.

  • Eduline

Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján döntik el, hogy jogosult vagyok-e rá?

- kérdezte egy elsőéves olvasónk.

Gólyaként tanulmányi ösztöndíjat, csak az egyetem második félévében kaphattok először, hiszen az első féléves eredményeitek után lesz csak féléves átlagotok, ami alapján dönthet az egyetem, így viszont lassan aktuális lesz. Nagyon fontos, hogy csak akkor kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, ha államilag támogatott és nappali képzésen tanultok. Ha önköltséges formában tanultok, egyéb támogatások után kell néznetek.

Mennyi az annyi?

A jelenleg hatályos rendelet szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható, és a hallgatók maximum az fele kaphat, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva öt százalékát. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint lesz.

Azt, hogy pontosan mi alapján döntik el az egyetemek, kaphattok-e ösztöndíjat, az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.

Ösztöndíjprogram indul a távol élő magyar diákoknak, cserébe két év közösségszervező munkát kérnek

A program a Magyarországról elköltözött, máshol élő fiataloknak szól, és az a célja, hogy megerősítsék az országhoz való kötődést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.