A hallgatók tíz héten keresztül segítenek a járványügyi intézkedésekben, éppen ezért őket is rendszeresen tesztelik, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy közülük hányan fertőződtek meg koronavírussal.
Naponta átlagosan mintegy 500 egyetemi hallgató segíti a járványügyi munkát országszerte – közölte a Népszavával Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, hétfőtől indult a nagy tesztelés az óvodákban és az iskolákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) múlt hét csütörtökön az egyetemi informatikai rendszeren keresztül tájékoztatta az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő hallgatókat arról, hogy a kormányhivatalok szervezésével hétfőtől egyetemenként két-két diákot rendelnek ki a gyorstesztelésekhez és a járvány elleni védekezéshez. Az egyetemisták ezt gyakorlati tevékenységként is elszámoltathatják. Arról, hogy a diákok hogyan vélekednek a tesztelésekről, itt írtunk.
Győrfi Pál tájékoztatása szerint a feladatellátásba bekapcsolódó egyetemistákat az OMSZ képzésben részesíti, ami kiterjed a védőeszközök használatára, a beavatkozás szakmai protokolljára, a fertőtlenítésre és a szükséges adminisztrációra is, valamint külön baleset és munkavédelmi oktatásban is részesülnek.
A mintavételezésben részt vevő önkénteseket minden nap tesztelik, melynek eredményétől függően azonnal megteszik a szükséges lépéseket. A lapnak arra a kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy az egyetemisták között találtak-e fertőzötteket, és ha igen, hányan kapták el a vírust.
Annyi diák és tanár koronavírusos, hogy több iskolában nem tudják megszervezni a tanítást
Sok általános iskolában is már csak digitális oktatás van a felsőtagozaton. Annyian betegednek meg a diákok és a tanárok közül, hogy nem tudják normál rendben megszervezni az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
