HÖOK: ha a távoktatás segíti a járvány kezelését, meg kell fontolni az átállást

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) országos hallgatói felmérést készít a távoktatásra való átállásról.

  • Eduline/MTI

Mint fogalmaznak: az elmúlt hetekben aggasztóan felgyorsult a járvány terjedése, melynek lassítása közös felelősségünk.

A 300.000 magyar hallgató a legaktívabb társadalmi csoport a közösségi érintkezések tekintetében, akik a napi egyetemista elfoglaltságaikon túl a települések között is gyakran utaznak - írják.

Azt is hozzátették, hogy a felsőoktatásnak a járványhelyzet ellenére is működnie kell, de a fertőzöttségi adatok alapján, véleményük szerint az intézmények vezetőinek komolyan el kell gondolkodniuk a távoktatásra való átállásról. "Ebben a gondolkodásban közösen kell részt vennünk!"

A kérdőívet a szervezet

a Facebook-oldalán tette közzé

:

Szerinted jobb lenne átállni távoktatásra ❓������ Az elmúlt hetekben aggasztóan felgyorsult a járvány terjedése, melynek...

Közzétette: HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája – 2020. október 31., szombat

A napokban egyébként online petíció is indult az iskolák bezárásáért, amelyet néhány nap alatt már több mint 11 ezren írtak alá.

Romániában megoszlanak a vélemények az iskolabezárásokról

Romániában vitatják, hogy szükséges-e és jogszerű-e bezárni az iskolákat azokon a településeken, ahol a két hét alatt jegyzett új koronavírus-fertőzések száma meghaladja ezer lakosonként a hármat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.