Hosszútávon is bajba kerülhetnek az egyetemek a koronavírus miatt?

A brit és amerikai felsőoktatásban komoly fejtörést okozhat a járvány miatt kialakult helyzet, hiszen sok egyetem a külföldi hallgatóira és azok tandíjára támaszkodott első sorban.

  • Eduline

Ahogy mi is megírtuk, a Cambridge-i Egyetem például nemrég bejelentette: szeptembertől nemcsak egy félévre, de egészen 2021 nyaráig áttér az online oktatásra. Persze nem mindenki tervez ilyen drasztikus lépéseket, az University College London (UCL) a tervek szerint a campust is kinyitja, hogy – a járványvédelmi szabályok betartása mellett – kiscsoportos foglalkozásokra, laboratóriumi gyakorlatokra is lehetőséget kínáljon.

De mi lesz az egyetemekkel hosszútávon?

Különösen a főként tandíjakból és nem állami finanszírozásból működő angolszász – így a brit, az amerikai, az ausztrál – intézmények kerülhetnek bajba, hiszen az utazási korlátozások miatt csökkenhet a jelentkezők száma. Márpedig a külföldi diákok tandíja általában magasabb a hazai – Nagy-Britannia esetében egyelőre az EU-n belüli – tanulókénál, elmaradásuk ezért komoly hiányt okoz az egyetemek költségvetésében - írja a hvg360 elemzésében.

Persze nem biztos, hogy minden bukik - írja az oldal. Az OECD oktatási igazgatóságának vezetője szerint ugyanakkor a járvány csak még jobban bebetonozza az egyetemi rangsort, hiszen a csúcsintézmények – mint az angol Oxford és Cambridge vagy az amerikai Harvard – az alapítványaik, az adományok és a kutatások révén jóval ellenállóbbak az átlagnál.

A diákok azonban óvatosabbak. A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds friss jelentése szerint a szeptembertől külföldön továbbtanulni szándékozó diákok közel fele változtatni kíván a tervein a járvány miatt. Egy másik felmérés szerint csak Nagy-Britanniában a járvány miatt 111 ezerrel kevesebb brit és 121 ezerrel kevesebb külföldi diák várható az ősszel.

null

null

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.