Nyolc magyar egyetem került a legjobbak közé a legfrissebb felsőoktatási világrangsorban

A Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-es felsőoktatási világrangsorában. A tavalyi hathoz képest most két új szereplővel összesen nyolc hazai egyetem került be a legjobbak közé.

  • Csik Veronika

Stabilan tartva tavalyi a helyét a listán a legjobb magyar egyetem a Szegedi Tudományegyetem lett, amit az 501-510. helyre soroltak 2021-ben. A Debreceni Egyetemet a 521-530., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 601-650., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szent István Egyetemet, valamint a Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – ma reggel nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.

Intézmény202120202019
Szegedi Tudományegyetem501-510.501-510.=470.
Debreceni Egyetem521-530.601-650.601-650.
Eötvös Loránd Tudományegyetem601-650.651-700.701-750.
Pécsi Tudományegyetem651-700.651-700.701-750.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem801-1000.801-1000.801-1000.
Budapesti Corvinus Egyetem801-1000.801-1000.801-1000.
Szent István Egyetem801-1000.--
Miskolci Egyetem801-1000.--

A magyar állami intézmények közül a Szent István Egyetem és a Miskolci Egyetem új szereplő a rangsorban. Azonban nem sokáig marad ez így, a miskolci intézmény ugyanis alapítványi fenntartásban folytatja 2020. augusztus 1-jével. Így a 2021-es listán a nyolc magyar egyetemből kettő - korábban a Corvinus is modellt váltott - nem állami fenntartású egyetem.

A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem kereken a 150. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül négy szlovák, két-két egyetem pedig a román, szlovén és horvát intézmények közül is felkerült a listára.

Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek uralják. Az első európai (összesítettben 5.) az Oxfordi Egyetem, ezt követi svájci ETH Zurich (ami összesítettben 6.), majd ismét három brit egyetem jön: a Cambridge, Imperial College London és a UCL.

Kik a legjobbak a világon?

Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London, a University of Chicago és a UCL is.

A tavaly listára kerülő ázsiai egyetemek is úgy tűnik, tartják a helyüket a tizenegyedik helyen ismét egy szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University áll. Két helyet rontva a tizenharmadik helyen pedig a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenötödik helyen zárt a QS 2021-es rangsorában.

Corvinus-modell és összeolvadások: több egyetemen is jelentős átszervezések lesznek

Az utóbbi időben számos egyetemről lehetett hallani, amely modellváltásra vagy összeolvadásra készül. Azóta több intézménnyel kapcsolatban meg is születtek a döntések, de olyan is akad, ahol még nem derült ki minden az átalakításról. Mikortól lépnek életbe az új szabályok? Összegyűjtöttük, eddig mit lehet tudni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.