Top 10 egyetem: ezek a legnépszerűbb egyetemek a felvett hallgatók száma alapján
Többször írtunk már felsőoktatással kapcsolatos statisztikákról. Most hoztunk nektek egy videót, ami a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók számát mutatja 2001-től 2019-ig.
Eduline
Nemrég megnéztük az arra vonatkozó statisztikákat, hogy mennyien felvételiztek egyetemre 2001 és 2019 között. Most arról láthattok adatokat a videóban, hogy hogyan változott a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók száma az elmúlt években.
A videóban ti is megnézhetitek a számotokra legfontosabb információkat és számokat, de nézzünk most néhány érdekes adatot az elmúltévekből.
2001-ben a top 5 egyetemben a Szent István Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem volt benne, bár év közben megfigyelhetőek változások a Debreceni Egyetem a Budapesti Gazdasági Főiskolával cserélt helyet.
A korábban vezető Szent István Egyetem egyre hátrébb került a top 10-es listában, 2005-re pedig már le is csúszott a top 10 listájáról. A Pécsi Tudományegyetem egészen 2007-ig vezette a listát, majd 2007-ben átcsúszott a 2. helyre és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vette át a vezetést. 2005-ben a Corvinus bekerült a 6. helyre és egészen 2019-ig nagyjából tartotta a helyét a listában, a 6.7. és 8. helyen. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem már csak a 4. helyet foglalta el. Az ELTE 2019-ig vezeti a listát. Tavaly a Top 5-ben az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, A BGE és a Pécsi Tudományegyetem került be.
Mindig voltak (és vannak) olyan egyetemi hallgatók, akik egy félévben az általában 30 ajánlott kreditnél jóval többet vettek fel, és végeztek is el. Egy diák most azonban nem néhány kredittel lőtte túl a teljesíthető minimumot: háromszorosát szerezte meg a teljesítendő krediteknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
