A záróvizsgázott, de diploma nélküliek az idén június végéig mért adatok szerint összesen több mint 93 ezren vannak - ők a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták kézhez eddig a felsőfokú oklevelet.
Ugyanakkor nemcsak a hallgatókat érinti a probléma, sőt, november első hetéig majdnem az egyetem kezdését is nyelvvizsgával kellett volna, hogy indítsák a 2020-ban felvételizők. Néhány napja eltörölték az addigi tervezetet (vagyis egy részét), miszerint minden diák csak egy B2-es középfokú nyelvvizsga birtokában juthat majd be egyetemi, főiskolai képzésre. Ha ezen nem változtattak volna, jövőre nagy valószínűséggel jóval kevesebben kerültek volna be a magyar felsőoktatásba. Csak az idén felvettek 31 százalékának például nem is volt nyelvvizsgája. Mindezek ellenére a nyelvvizsga továbbra is jól jön a felvételihez.
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A nyelvvizsga és az oda vezető út
Nem csoda, hogy ennyi diák nyelvvizsga nélkül vág neki az egyetemnek, és ennyi hallgató nem tudja átvenni a diplomáját, a nyelvtudásért ugyanis borsos árat kell fizetni. A középfokú komplex nyelvvizsgák 28-34 ezer forint között vannak, ha azonban a nyelvvizsgázó külön tenne szóbeli és írásbeli vizsgát, úgy a vizsgadíjak 10-20 ezer forint közé esnek vizsgánként. A felsőfokú nyelvvizsgák díjai 29-35 forint körül alakulnak, mindez külön-külön vizsgánként 13-25 ezer forint körül mozog. A sikeres nyelvvizsgák vizsgadíjai 2018. január elseje óta teljes összegben visszaigényelhetők.
Azoknak a diákok azonban, akik nem érzik elegendőnek az iskolai felkészítést a nyelvvizsgára, nem kevés kiadással kell számolniuk ahhoz, hogy elérjenek a megfelelő szintre. Korábban megírtuk, hogy a körülbelül 300 tanfolyami vagy magántanári órát, és az ugyanennyi óra otthoni tanulást nem nagyon lehet megúszni. A 60 perces magánórák átlagosan 4000-5000 forintba kerülnek, a szerencsésebbek persze kijöhetnek akár 2000-3000 forint körüli díjazásból is. A csoportos nyelvtanulás ára 45 percenként 1400-2000 forint közé esik.
Ha négyezer forintos órabérrel számolunk és elfogadjuk a 300 óra magántanári nyelvtanulást, összesen 1,2 millió forintot hagyunk magántanárnál, a tanfolyam pedig - kétezer forintos óradíjjal számolva - hatszázezer forintra jön ki. Ezek a költségek tehát elég magasra rúgnak ahhoz, hogy bárki ne tudja egykönnyen megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt.
Megoldási kísérletek
A "beragadt" diplomák problémáját szerette volna megoldani a diplomamentő program, amellyel néhány ezer diplomát sikerült megmenteni, és most ilyen kísérlet a nyelvtanfolyamra és nyelvvizsgára fordítható Nyelvtanulási Diákhitel is.
A 100 és 500 ezer forint közötti kölcsönt október eleje óta igényelhetik az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve azok a volt diákok, akik a tanulmányaikat bár befejezték, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. A Diákhitel Központ szerint ez a hitel elsősorban nekik, vagyis az abszolvált, de diplomát nem szerzetteknek kíván segítséget nyújtani. Az első, induló hónapban közel ezren igényelték a hitelt, a Központ arra számít, hogy az igénylők száma növekedni fog. A hitelt igénylők többsége a maximális, 500 ezer forintos összeget igényelte - ami nem is olyan meglepő a magánórák és tanfolyamok díjaihoz mérve. A Nyelvtanulási Diákhitelről itt olvashattok részletesen.
Meddig kell befejeznetek a tanulmányaitokat, illetve megszereznetek a felsőfokú oklevelet, ha állami ösztöndíjjal tanultok, és milyen szabályok vonatkoznak az önköltséges hallgatókra? Itt vannak a részletek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
