Mennyi idő alatt kell megszereznetek a diplomát?

Meddig kell befejeznetek a tanulmányaitokat, illetve megszereznetek a felsőfokú oklevelet, ha állami ösztöndíjjal tanultok, és milyen szabályok vonatkoznak az önköltséges hallgatókra? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az, hogy összességében hány félév alatt kell elvégeznetek az egyetemet, főiskolát, nincs szabályozva, ugyanakkor intézményileg meghatározhatják, hogy szemeszterenként hány kreditet kell minimálisan megszereznetek.

Ha már elvégeztétek az összes tárgyatokat, vagyis megszereztétek az abszolutóriumot, öt éven belül le kell tennetek a záróvizsgát, két év után pedig ezt feltételhez is köthetik.

Ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt, a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen, akkor is, ha még lenne állami ösztöndíjas félévetek. Ha ezt meghaladjátok, átsorolnak titeket önköltséges képzésre. Az állami ösztöndíj megtartásához további követelményeknek is meg kell felelni: ezekről itt olvashattok.

Állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek az oklevelet, különben hazai munkaviszony fenntartásával kell "törlesztenetek" a támogatást. A határidőt külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén lehet kitolni: a részleteket itt találjátok.

Ezekbe az állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidőkbe nem számítanak bele a passzív félévek, fontos szabály ugyanakkor, hogy egyszerre maximum két félévet halaszthattok, de ezt a tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek.

Mi történik, ha nem tudjátok elvégezni a félévet az egyetemen, főiskolán?

Bejelentkeztetek az őszi szemeszterre, de valamiért nem tudjátok teljesíteni a tárgyakat? Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.