Szakmai gyakorlat külföldön: ebből az ösztöndíjból finanszírozhatjátok a költségeket

Három hónapos szakmai gyakorlaton vehettek részt a Campus Mundi ösztöndíj keretében, ha már legalább egy félévet elvégeztetek az egyetemen, főiskolán. Havonta 200-350 ezer forintos támogatást kaphattok - itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

2020. június 30-ig folyamatosan pályázhattok külföldi szakmai gyakorlatra a Campus Mundi ösztöndíj keretében. A 2019/2020. tanévben kiutazók 3 hónapot tölthetnek külföldön 2020. szeptember 30-ig bezárólag. A tájékoztatóban azt javasolják, hogy a pályázatot a kiutazás dátuma előtt három hónappal nyújtsák be a hallgatók.

A támogatásra az alap-, mester- vagy osztatlan képzésben, illetve szakirányú továbbképzésben részt vevők legalább egy lezárt aktív félév után jelentkezhetnek. További feltétel, hogy a fogadó intézmény munkanyelvéből/munkanyelveiből legalább B2 szintű, komplex nyelvtudással rendelkezzetek. A külföldi szakmai gyakorlatot passzív félévben, vagy az abszolutórium megszerzése utáni 12 hónapon belül is lehet teljesíteni, ez utóbbi esetben a pályázatot még az aktív hallgatói jogviszony ideje alatt kell benyújtani.

Szakmai gyakorlati fogadó helyet nektek kell keresnetek: ez bármely intézmény lehet, ahol a szakos tanulmányokhoz kötődő szakmai gyakorlatot vagy kutatási tevékenységet biztosítani tudják (cég, vállalkozás, nonprofit szervezet, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, múzeum, levéltár stb.). Nem lehet fogadó hely uniós intézmény vagy egyéb uniós szervezet, illetve uniós programok irányítását végző szervezet. A keresgéléshez itt találtok segítséget.

A célországtól függően havonta 200-350 ezer forintos támogatást kaphattok (10 százalékát csak a hazaérkezést követően utalják). Emellett kiegészítő támogatásra pályázhatnak a szociálisan rászorulók és a tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő hallgatók.

A szakmai gyakorlatnak legalább heti 30 órásnak kell lennie. A pályázathoz többek között a fogadó hely levelét, munkatervet és szaktanári ajánlást kell csatolni. A pályázatról, a jelentkezés menetéről és a benyújtandó dokumentumokról itt olvashattok részletesen.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.