Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.
Mi az az Erasmus+?
Az Erasmus+ ösztöndíjjal lehetőségetek van 3-12 hónapot egy külföldi felsőoktatási intézményben tanulni, vagy egy Erasmus+ programországban található vállalkozásnál, szervezetnél 2-12 hónap szakmai gyakorlatot teljesíteni. De akár kombinálhatjátok is a kettőt.
A külföldi szakmai gyakorlat teljesítésére frissen diplomát szerzett hallgatóként is van lehetőségetek, a végzést követő egy évben – feltéve, hogy még végzés előtt, aktív hallgatóként benyújtottátok a pályázatot.
Milyen kritériumoknak kell megfelelnetek?
Akkor tudtok pályázni az ösztöndíjra, ha Erasmus+ programban részt vevő felsőoktatási intézmény magyarországi képzési helyén tanultok, valamint:
Ezeken kívül a felsőoktatási intézmények további feltételeket jelölhetnek ki, ezért bővebb információkért érdemes felkeresnetek az intézményi koordinátorotokat.
Mikor és hol tudjátok leadni a pályázatot?
A pályázatokat a felsőoktatási intézményetekben kell leadnotok. A leadási határidő intézményenként, sőt akár karonként is eltérő lehet, ezért a rátok vonatkozó információkról szintén az intézményi koordinátortól tájékozódhattok.
Mely külföldi egyetemekre pályázhattok?
Ha tanulás céljából utaznátok külföldre, akkor a főiskolátok, egyetemetek kapcsolatrendszere határozza meg, mely külföldi felsőoktatási intézményekre jelentkezhettek. Erről bővebben itt tájékozódhattok.
Szakmai gyakorlat esetén nincs ilyen megkötés, bármely Erasmus+ programországbeli céghez, szervezethez pályázhattok gyakornoknak, ha az adott tevékenység illeszkedik a tanulmányaitokhoz.
Mennyi támogatást kaphattok?
A pályázatban elnyerhető ösztöndíj részképzés esetén – célországtól függően – 420, 470 vagy 520 euró havonta, szakmai gyakorlat esetén pedig havi 520, 570 vagy 620 euró. A szociálisan rászoruló hallgatók kiegészítő támogatást is igényelhetnek, ami tanulmányi mobilitásnál havi 200 euró, szakmai gyakorlatnál havi 100 euró kiegészítést jelent. Ha Erasmus+ partnerországba mentek tanulmányi mobilitás céljából, akkor havonta 700 euró ösztöndíjat kaphattok, ami mellé még utazási támogatás is jár.
Miből finanszírozhatjátok a kinti megélhetést?
Külföldi résztanulmányokra is igényelhettek diákhitel1-et, aminek a felső összeghatára havi 70 ezer forint, de ha Európai Gazdasági Térségen belül tanultok, akkor maximum 10 hónapra emelt összegű diákhitelt is igényelhettek, ami havi 140 ezer forintot jelent. Erről a diákhitelről itt olvashattok bővebben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
