2020-tól indulhatnak a pilótaképzések a hévízi repülőtéren - itt a megállapodás

Pilótaképző központ létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a norvégiai központú Pilot Flight Academy pilótaképző akadémia.

  • MTI

A megállapodás értelmében 15 millió eurós beruházással hoznak létre a hévízi repülőtéren egy nemzetközi pilótaképző központot, amely kiemelten a V4 országok diákjainak nyújt 2020-tól kétéves pilótaképző tanfolyamot. A szándéknyilatkozattal mindkét fél elköteleződését fejezte ki a projekt iránt.

György László, a szaktárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az ünnepélyes aláíráson hangsúlyozta: ezzel olyan képzés jelenik meg a magyar piacon, amely a jövő hivatására készít fel, és nagy hozzáadott értéket képvisel. Az államtitkár elmondása szerint 7 ezer pilótára van igény az unióban, de ennek jelenleg a felét tudják csak lefedni pilótaképzéssel.

Frode Granlund, a Pilot Flight Academy vezetője azt hangsúlyozta, hogy jelenleg 350-en tanulnak a norvég akadémiájukon, ahol elektromos gépen és szimulátorban is oktatnak. A képzésre azért is szükség van, mert egyre több pilóta vonul nyugdíjba a légitársaságoktól. A cég ezekkel folyamatos kapcsolatban van.

Az akadémián kereskedelmi (CPL) és légitársasági (ATPL) pilóta szakszolgálati engedélyt is szerezhetnek a résztvevők, a képző intézmény jelenleg öt légitársasággal folytat tárgyalást arról, hogy a végzett hallgatókat később alkalmazzák.  

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint egy norvég kutatás kimutatta, hogy Magyarország kiváló helyszín a pilóták képzésére, mert kedvezőek a földrajzi adottságok, és nem túl zsúfolt a légtér. A hévízi központ a már működő sandefjordi mintájára jönne létre, ahol jelenleg mintegy 350 diákot képeznek ki évente. Magyarországon hatvan hallgatóval indítják el a képzést.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.