Ezek a világ legjobb egyetemei: itt a brit lista

A Times Higher Education 2020-as világrangsorában is előkelő helyet foglalnak el a brit egyetemek: melyek a legjobb intézmények, és milyen képzéseket kínálnak?

  • Eduline

Szeptemberben jelent meg a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) friss világrangsora, amelyben az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján rangsorolták majdnem száz ország 1396 egyetemét. Magyarországról nyolc intézmény került fel a listára.

A legjobb olasz egyetemeket már bemutattuk, most következzen a legjobb brit intézmények rangsora, tényekkel és érdekességekkel.

1. University of Oxford

Az 1096 körül alapított egyetem nemcsak a brit, hanem az összesített világrangsort is vezeti. A Bolognai Egyetem után ez a világ második legrégebbi felsőoktatási intézménye. Az egyetemen 44, különböző területekre specializálódott ún. college-ban zajlik az oktatás, a hallgatókat pedig több mint száz könyvtár szolgálja ki. Az intézmény az orvostudományok területén világelső, de az első tízben van az élettudományok, fizikai tudományok, társadalomtudományok, művészetek és humán tudományok területén is.

A körülbelül 22 ezer diák 40 százaléka külföldi - 140 országból érkeznek a hallgatók. Az egyetem nagyságának köszönhetően Oxford lakosságának egynegyede diákokból áll, így a város pezsgő közösségi élete is vonzó a felvételizők számára.

2. University of Cambridge

Az egyetemet - amely az összesített világrangsorban a harmadik helyen végzett - 1209 körül alapították az Oxfordi Egyetemről a városiakkal való viták miatt távozó tudósok. Az intézményben 31 autonóm college működik, a több mint száz könyvtárban pedig 15 millió példányt őriznek. Az egyetemhez művészeti, kulturális és tudományos múzeumok tartoznak, és saját botanikus kertje, illetve könyvkiadója is van.

Oxfordba és Cambridge-be, illetve az angliai orvosi képzésekre október 15-ig jelentkezhettek: a részleteket itt találjátok.

3. Imperial College London

A London belvárosában található intézmény fókuszában a természettudományos, műszaki, orvostudományi és üzleti képzések állnak. Egy dél-kensingtoni egyetemi központ alapításának ötlete először Albert herceg fejébe ütött szöget még a XIX. században. Az egyetem végül 1907-ben jött létre három intézmény egyesítésével. Jelenleg 18 ezren tanulnak itt.

4. University College London (UCL)

Az 1826-ban alapított intézmény a University of London része. Ez volt az első angol egyetem, amely a férfiakéval egyenlő feltételek mellett vett fel nőket, először 1878-ban. Az intézmény mottója: "Jöjjön mindenki, aki érdeme szerint megérdemli a legnagyobb jutalmat". Az oktatás 11 karon zajlik, van például az épített környezettel, agykutatással és népességegészség-tudománnyal foglalkozó is. A közel 36 ezer hallgató több mint fele mesterszakon tanul, a 150 országból érkező külföldi hallgatók pedig a létszám egyharmadát adják.

5. London School of Economics and Political Science

A társadalomtudományokra specializálódott intézményben többek között gazdaságtudományt, politológiát, szociológiát, jogot és antropológiát is tanulhatnak a diákok. Az egyetem alapítóinak célja a társadalom jobbá tétele volt a szegénység és az egyenlőtlenségek kutatása által. Jelenleg 9600 hallgató tanul itt 140 országból. Zenerajongók számára érdekesség, hogy Mick Jagger is ide járt - igaz, csak egy évig, mert utána inkább a Rolling Stones alapítása fogott bele.

Friss egyetemi rangsor: újra a legjobbak között az ELTE a bölcsészettudományokban

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a brit Times Higher Education 2020-as bölcsészettudományi felsőoktatási rangsorába - írja az egyetem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.