Családi pótlék: egyetemista után nem jár, de a kisebb testvér nagyobb összegű támogatást kaphat

Érettségi után már nem jár családi pótlék, de továbbtanulás esetén a gyerekszámba beszámít az egyetemista, főiskolás is.

  • Eduline

A családi pótlék (vagyis az iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár, illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23.) életévét – írja az énpénzem.hu.

Ugyanakkor ha valaki felsőoktatási intézményben tanul tovább az érettségi után, beleszámít az eltartottak számába. Ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás hallgatót is - így magasabb összegű családi pótlék jár.

Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után.

A lap hozzáteszi: a felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

Az egyetemistáknak szóló ösztöndíjakról itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?

Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.