U-Multirank: ezen a listán a CEU, a BME és az ELTE kapta a legjobb minősítést

A nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság alapján a magyar egyetemek közül a CEU, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a legtöbb kiváló minősítést a U-Multirank 2019-es felmérésének készítőitől.

  • Eduline

A U-Multirank 2019-es felmérésének készítői 96 ország 1700 egyetemét (köztük 15 magyar egyetemet) vizsgáltak egy ötfokozatú skála szerinti értékeléssel (a legjobb A-tól a legkevésbé jó E-ig) – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oldalán.

Magyarországon a nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság területén a CEU szerezte meg az elsőséget 13 kiváló, „A” minősítéssel, a második helyen végzett a BME az ELTE-vel holtversenyben, egyenként 7 „A” értékkel.

Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

A U-Multirank a 2008-as francia EU-elnökség alatt szervezett konferencián indult kezdeményezés kiteljesedése. Az eseményen egy olyan új egyetemi rangsor létrehozására törekedtek, amelynek módszertana nemzetközi összefüggésben képes visszaadni a kimagasló teljesítmények sokféleségét – teszik hozzá.

A U-Multirank objektív szempontokon és adatokon alapul: a teljesítménytényezők lényegesen szélesebb skálája szerint rendezi az egyetemeket, és így a többi nemzetközi felsőoktatási rangsorhoz képest reálisabb és felhasználóbarátabb eligazítást ad. Az új, többdimenziós felmérés öt kulcsterületen – a kutatás elismertsége, a tanítás és tanulás minősége, a nemzetközi orientáció, a tudástranszfer sikeressége (pl. működő és induló vállalkozásokkal kötött partnerségek) és regionális szerepvállalás – több különböző indikátor segítségével minősíti az intézményeket – teszik hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.