Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.
A felsőoktatási törvény 115 igen, 50 nem, 4 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy az állami felsőoktatási intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó, de az állam által - az Országgyűlés hozzájárulásával létrehozott - alapítvány részére ruházzák át.
A fenntartóváltás megváltoztatja az átruházott fenntartói joggal érintett felsőoktatási intézmény és az intézményben foglalkoztatottak jogállását is. Tekintve, hogy a kormány által alapított alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény kiemelt célja az oktatási tehetséggondozás, megteremtik annak lehetőségét, hogy az intézmény által nyújtott támogatás, a képzés költségeit fedező ösztöndíj a felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdethető legyen.
A módosítás kitér a 2019. július 1-jén magán felsőoktatási intézményként tovább működő Budapesti Corvinus Egyetemmel összefüggésben a már folyamatban lévő felvételi eljárások meghirdetésnek megfelelő lezárására, a képzések kifutó rendszerű befejezésére. A kormánnyal kötött külön megállapodás hiányában az egyetem önköltséges képzés folytatására jogosult a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől kezdődően.
Emellett a változtatás az állami szférában már ismert kancellári, illetve a magyar viszonyok között még nem alkalmazott elnöki pozíció bevezetését is lehetővé teszi a magán felsőoktatási intézményeknél. A magán felsőoktatási intézmények szabadon választhatnak az alapító okiratban, hogy bevezetik-e az elnöki pozíciót vagy, hogy foglalkoztatnak-e kancellárt a gazdasági vezető helyett. Amennyiben kancellárt bíznak meg, hatásköreit illetően az intézmény alapító okirata lesz az irányadó. Az elnök lehetséges hatásköreinél a változtatás elsődlegesen a nem akadémiai feladatokat jelöli meg, meghatározva az elnöki hatáskörök korlátait, s azokat a hatásköröket is, amelyeket kizárólagosan a rektor jogosult gyakorolni.
Itt az újabb részlet a Corvinust fenntartó alapítványról
A tudománypolitika koordinációjáért felelős minisztert, vagyis az innovációs és technológiai tárca vezetőjét jelöli ki az állam nevében a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány alapításának felelőseként egy módosítás.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
