A tudománypolitika koordinációjáért felelős minisztert, vagyis az innovációs és technológiai tárca vezetőjét jelöli ki az állam nevében a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány alapításának felelőseként egy módosítás.
A tárcavezető az alapítványhoz kerülő állami vagyonelemek esetében a tulajdonosi jogok gyakorlására is jogosítványt kapna - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége által csütörtökön elfogadott módosítás, amely a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvényjavaslathoz érkezett.
A törvényjavaslat szerint a kormány az alapítvány rendelkezésére bocsátja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, és ezek hozamából támogatja az egyetemet. A mostani változtatás pontosítja azt is, hogy az alapítvány ezeket a vagyonelemeket bizalmi vagyonkezelésbe kapja.
Átalakulás előtt áll a Corvinus: részletek a vagyonkezelő alapítványról
Az egyetem versenyképességének növelése a célja annak a vagyonkezelői alapítványnak, amely Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány néven, az új működési modell alapján jön létre a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
