Házkutatást tartott a román legfőbb ügyészség szerdán az aradi Aurel Vlaicu, illetve Vasile Goldis magánegyetem tanári karának, és az adminisztratív személyzetének több mint száz tagjánál, akiket azzal gyanúsítanak, hogy csúszópénz és különböző ajándékok ellenében segítettek sikeresen vizsgázni és így érdemtelenül oklevelet szerezni az egyetem egyes hallgatóinak.
A vádhatóság szerint a román tannyelvű egyetemeken olyan külföldi hallgatók tették így le az összes vizsgájukat, beleértve a licencvizsgát is, akik nem sajátították el az ország nyelvét. A vizsgák alkalmával a tanárokat lefizető hallgatók SMS-ben kapták meg a helyes válaszokat, de ha ez sem segített, arra is volt példa, hogy a bűnszövetkezetben részt vevő informatikusok utólag hamisították meg a dolgozatokat, hogy azokra jobb jegyet lehessen adni - részletezte a legfőbb ügyészség.
A fizetni hajlandó hallgatók nemcsak jobb osztályzatot, hanem a licencdolgozatokat is készen megvásárolhatták - állítják az ügyészek. A csúszópénz nem közvetlenül cserélt gazdát: azt ismerős valutaváltóknál hagyták hátra a tanárok számára.
Az oktatási tárca reagálásából kiderült, hogy az áruba bocsátott vizsgák botrányában a Vasile Goldis Egyetem orvosi és gyógyszerészeti kara is érintett, tehát a gyanú szerint olyanoknak adtak érdemtelenül okleveleket, akik szaktudásán emberéletek múlhatnak. A tárca egy államtitkára leszögezte, hogy a külföldi diákoknál már az első évfolyamtól kezdődően beiratkozási feltétel a román nyelvvizsga, ha a román tannyelvű szakra felvételiznek, de az angol tannyelvű szakon is harmadévtől kötelező a román nyelvtudás, mivel a gyakorlati képzést kizárólag románul végzik.
Gigel Paraschiv oktatási államtitkár szerint azok a tanárok, akiket jogerősen elmarasztal a bíróság korrupcióért, nem térhetnek vissza többé a katedrára. Az ügyben 36 gyanúsított ellen folytat vizsgálatot a legfőbb ügyészség.
Az érettségin sem ritkák a csalások, de nem csak magyar sajátosságról van szó. Körülnéztünk, hogy a magyar trükkök mellett a tengerentúlon melyek voltak a legkreatívabb, mégis lebukást jelentő megoldások. Az felmérése szerint a diákoknak akár a 6 százaléka is hajlandó csalással előnyhöz jutni a vizsgákon.