A felsőoktatás szociális dimenziójára fókuszáló Eurostudent V. nemzetközi vizsgálatban 26 európai ország vett részt. Magyarországon az Educatio Nonprofit Kft. koordinálta a vizsgálatot 25 felsőoktatási intézmény és csaknem 17 ezer hallgató részvételével. A vizsgálatban a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének különböző elemeit, életkörülményeit, valamint nemzetközi mobilitásukat térképezték fel.

Kiss László elmondta, hogy a hallgatók tanulmányi életútját jelentősen befolyásolja a szülők iskolai végzettsége. A nem diplomás szülők gyerekei nagyobb arányban "tolják el" a belépést a felsőoktatásba, míg a diplomás szülők gyerekei a középiskolából megszakítás nélkül kerülnek a felsőoktatásba. Ez pedig hatással van a felsőoktatási tanulmányaikra - tette hozzá az Educatio kft. elemzője. A késve belépők igen nagy százalékban esti vagy levelező, úgynevezett részidős képzéseken tanulnak, és nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett. 

Kiss László kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci jelenlét befolyásolja az oktatásban való részvételt. Mint mondta, a "nem intenzíven tanuló", a tanulásra heti húsz óránál kevesebb időt fordító hallgatók nagyon nagy százalékban levelezősök.

Az elemző felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy ma a nappali tagozatos hallgatók 20 százaléka is tartós munkaviszonyban dolgozik, ezenfelül pedig sokan végeznek alkalmi munkát.

Kiss László hangsúlyozta, hogy a mai hallgatói összetétel eltér a korábbiaktól: heterogén, sok minden iránt érdeklődő, a munkaerőpiacon is részt vevő, a késve belépő csoportok miatt pedig életkorát tekintve sem egységes csoport - tette hozzá.

A kutatás eredményei szerint a hallgatók bevételeit is befolyásolja a szülők végzettsége: a magasabban iskolázott szülők több anyagi támogatást nyújtanak egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermeküknek. 

Azok a hallgatók, akik külföldi oktatásban vettek részt, könnyebben kapnak állást, a külföldre kijutást pedig szintén erősen befolyásolja a szociális háttér - mondta az elemző, hozzátéve, hogy jobban befolyásolja a szülői háttér, mint a hallgató konkrét anyagi helyzete.