szerző:
Edupress

A hazai és nemzetközi, felsőoktatási intézményeket vizsgáló rangsorok magyar nyilvánosságban növekvő jelenléte indokolja Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közkapcsolati és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettese szerint azt, hogy a listákat használók számára "rangsortudásbázis" készüljön.

Az első és máig piacvezető felsőoktatási rangsor szakmai koncepciójának kidolgozójaként Fábri György arra törekszik, hogy az egyetemek, főiskolák segítséget kapjanak abban, miként értelmezzék teljesítményükről adott visszajelzésként a rangsorok számait, és hogy megérthessék, hogyan javíthatnak addig elért helyezésükön. Mellettük a gazdasági és politikai döntéshozók, illetve a média munkatársai is képet kaphatnának a rangsorok valódi információtartalmáról. Sokan ugyanis a listák indikátorainak, szempontjainak megismerése nélkül veszik kezükbe azokat, vagy közölnek arról híreket. A legfrissebb Felvi-rangsort az összes képzési területről itt találod.

"Illúzió itthon, hogy az olyan nemzetközi rangsorokban, mint például a kiemelkedő tudományos és kutatói tevékenységet vizsgáló sanghajiban, a mainál lényegesen jobban szerepelhetnek a hazai intézmények. Az első ötvenbe kerülésért például ötmilliárd dollárt fektetett be a tajvani nemzeti egyetem. Ekkora ráfordítást itthon reálisan nem várhatunk" - mondta el az ELTE rektorhelyettese.

A nemzetközi rangsorokban elért eredmény kommunikációs célt szolgál az abban jól szereplő intézmények számára - hívja fel a figyelmet a rektorhelyettes. A magyar nyelvű képzések magas színvonaluk ellenére sem kerülhetnek az élmezőnybe, ha a Nobel-díjasok számát veszik például figyelembe, ahogy a sanghaji lista készítői is. Megfelelő irányba mutat viszont a készülő uniós rangsor, mely a tervek szerint jóval több szempontot venne tekintetbe.
ELTE: évek óta a rangsorok élén

Az utóbbi elv alapján a hasonló intézménytípusok minőségét mérnék össze, így hazai szinten külön csoportba kerülnének az egyetemek és a főiskolák - igaz, a típusok számáról még nem született megegyezés. "Más-más célt szolgál egy egyetem és egy főiskola. Mindkettő lehet kiváló a maga nemében, összehasonlítani viszont nem szabad őket. De kari szinten sem mérhetők össze feltétel nélkül az egyetemek, a minőség ismérve ugyanis eltér például a bölcsész és az informatikai képzési területen" - tette hozzá Fábri György. A sikeres nemzetközi magyar jelenlét feltétele lenne továbbá a koncentrált finanszírozás. Kiváló eredményeket érünk el a matematika, az orvosbiológia és az agykutatás területén - mondta el. Egy használható rangsor a tudományos munka mellett a tanítás minőségét is vizsgálja.

"Az UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhelyben évek óta mérjük ezt hallgatói vélemények alapján, de fontos lenne vizsgálni az oktatásra fordított időt és a szolgáltatások kínálatát is: például azt, hogy egy intézmény milyen lehetőséget ad az elektronikus tanulásra" - fejtette ki az ELTE rektorhelyettese. "Folyamatos viták tárgya, hogy a rangsorok milyen tényezőket milyen súllyal vegyenek figyelembe" - jegyzi meg, és figyelmeztet: a különböző szempontokat a listák használói sem hagyhatják figyelmen kívül.

Fábri György újabb listákkal szeretné bővíteni a magyar rangsorpiacot: "Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mely intézmények adják a társadalmi és a gazdasági elit utánpótlását. Egy ilyen lista felállítása érdekében a legjelentősebb befolyással bíró vállalatok vezetőinek, a kulturális és közintézmények reprezentánsainak és az akadémiai világ képviselőinek iskolai hátterét dolgoztuk fel." Hol végeztek a világ topmenedzserei? Összefoglalónkat és a rangsort itt találod.

edupress