Hoffmann Rózsa: sok a probléma a bolognai rendszerrel

Az európai felsőoktatási rendszereket egységes szerkezet felé kell elmozdítani, és erősíteni kell az együttműködést a felsőoktatási intézmények között - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn.

  • Eduline

A Nemzetközi Bologna Csoport ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a bolognai folyamat "túlfeszíti az EU kereteit", mivel abban 47 ország vesz részt. A bolognai folyamat nem része az uniónak, de az EU támogatja a működését, amit az is bizonyít, hogy a magyar soros EU-elnökség eseményeinek kiemelt helyszínén, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják az ülést - hangsúlyozta.

 

Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa közölte: a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve egyes szakok esetében a kétciklusú képzés helyett visszatérhetnek az osztatlan képzéshez, ha az előnyösebbnek bizonyul. A Magyarországon 2006-ban bevezetett kétciklusú képzés kapcsán elég sok probléma merült fel, főleg a tanárképzésben - fogalmazott. Megjegyezte: az alapképzés után sokaknak nehézséget okoz az elhelyezkedés.

 

Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke hozzátette: annak idején túl gyorsan vezették be a rendszert és "túlméretezték a hallgatók terhelését". A bolognai rendszerben az osztatlan képzés is elfogadható - fűzte hozzá.

 

Hoffmann Rózsa emlékeztetett: az 1999-ben indult bolognai folyamat első tíz évét összegző konferenciát tavaly tartották, jelenleg az a feladat, hogy új lendületet adjanak a kezdeményezésnek. Európában már a középkor óta keresik az együttműködés lehetőségeit a tudományokban - hívta fel a figyelmet. A csoport kétnapos ülésének időzítése kiváló, mivel az itt elhangzottakat felhasználhatják a magyar felsőoktatási törvény kidolgozásához - tette hozzá.

 

Keszei Ernő szerint a bolognai folyamat résztvevőinek feladata, hogy új munkacsoportokat állítsanak fel, amelyek segítenek elérni a rendszer céljait, vagyis a mobilitás és a rugalmasság erősítését, a változatosság növelését. Sokszínű oktatást kell létrehozni, amelyben úgynevezett rövid ciklusú képzések után is adnának végzettséget - mondta.

 

A bolognai folyamathoz csatlakozott országok felsőoktatásért felelős miniszterei kétévente tartott üléseiken értékelik az elért eredményeket, meghatározzák a célokat, a további fejlődési irányokat. A kormányközi együttműködést a miniszteri találkozók között a tagok delegáltjaiból álló Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-Up Group, BFUG) koordinálja. A csoport félévente tartja üléseit az EU Tanácsának elnökségét ellátó államban.

 

Az eseményen a folyamatban résztvevő államokon túl az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség, az Európai Hallgatói Unió/Szövetség, a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, valamint  az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) európai felsőoktatási központja képviselteti magát. A csoport üléséhez kapcsolódva rendezik meg az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) találkozóját is.

 

A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reformfolyamat. A résztvevők célja egyebek mellett az, hogy megkönnyítsék a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását, felkészítsék a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra és széles hozzáférést garantáljanak a magas színvonalú, a tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.

 MTI

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.