szerző:
Eduline

Fellebbezhet-e az a diák, aki azért nem ért oda az egyik művészeti egyetem felvételi vizsgájára, mert ugyanazon a napon egy másik intézmény alkalmassági tesztjén kellett részt vennie? Elbukhatja-e a felvételit az a végzős középiskolás, aki hibásan töltötte ki a jelentkezési lapot, és mi történik akkor, ha a pluszpontokat érő szociális hátteret nem bizonyítják hiteles dokumentumokkal?

Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
„Több művészeti felsőoktatási intézménybe jelentkeztem, de hiába fizettem be az eljárási díjat, esélyem sincs, hogy mindegyik alkalmassági vizsgára odaérjek, mert a főiskolák egy napra hirdették meg a felvételit” – az oktatási jogok biztosához az elmúlt években több ehhez hasonló panasz érkezett. A jelenség nem ritka, a felsőoktatási törvény alapján ugyanis az egyetemek, főiskolák joga eldönteni, hogy mikor tartanak felvételi vizsgát, a jogszabályok nem tiltják, hogy az intézmények egy napra szervezzék a megmérettetést. Időpontütközés esetén meghatározhatnak ugyan egy pótfelvételi napot, de erre nem kötelezhetőek.

Aáry-Tamás Lajos szerint ez nem akadályozza a diákok szabad intézményválasztási jogát, ahogy a bejutási esélyeket sem csökkenti. „A felsőoktatási jogszabályok nem garantálják, hogy egy időben több intézménybe is rendelkezzen bejutási eséllyel a felvételiző, és ezt álláspontunk szerint nem is kell garantálniuk” – írja legfrissebb, 2009-es panaszait összegző beszámolójában.

Utólag már senki nem módosíthat a felvételi sorrenden
©

Nem lehet kétszer módosítani a felvételi sorrenden

Nemcsak a vizsgaidőpontokon, hanem a hibásan vagy hiányosan kitöltött jelentkezési lapokon is el lehet bukni. Évről évre sokan fordulnak az oktatási ombudsmanhoz például azzal a problémával, hogy bár az összes, általuk megpályázott szakra felvették őket, időközben meggondolták magukat, és az első helyett a második helyen szereplő szakra iratkoznának be.

Pedig erre a ponthatárok kihirdetése után már nincs lehetőség, a jelentkezési lapon megjelölt képzések sorrendjén az adatlap elküldése után csupán egyetlen alkalommal lehet módosítani. A szabályt a pótfelvételivel sem lehet kijátszani: akit a normál eljárásban felvettek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, egyáltalán nem vehet részt a pótfelvételin. Hogyan lehet elrontani a jelentkezési lap kitöltését? A leggyakoribb hibákat, valamint a kitöltési útmutatót itt találod.

"Ugyancsak hiába tett panaszt az a diák, akit azért zártak ki a felvételi jelentkezésből, mert több jelentkezési laphoz tartozó csekket használt fel, ami szabálytalan, ráadásul rossz helyre is ragasztotta a jelentkezési lapon. Az Oktatási Hivatal felszólította a diákot, hogy fizessen 9000 Ft-ot pótlólag, illetve kérték, hogy amennyiben befizette, igazolja a befizetést. Mivel a panaszos a megadott határidő után fizette be a kért összeget, törölték a felvételi adatbázisból"

Igazolás nélkül nincs többletpont

Egy hallássérült diák édesanyja azért fordult az oktatási jogok biztosához, mert gyermeke angol nyelvből szeretne érettségizni, ám nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kedvezményeket vehet igénybe. A szabály az, hogy a sajátos nevelési igényű hallgatók esetében szakértői és rehabilitációs bizottságnak, a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek esetében pedig a nevelési tanácsadónak kell javaslatot tenni az érettségi kedvezményekre a szakvéleményben. Csökken a hátrányos helyzetért, a nyelvvizsgáért és a tanulmányi versenyeken elért eredményekért adott többletpontok száma - a 2011-es felvételi pontszámításról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, felvételi pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatod ki.

"Egy végzős középiskolás szerint nem igazságos, hogy az árva vagy félárva felvétlizők nem jogosultak többletpontokra a felvételi eljárásban. Az ombudsman válasza szerint mindig a jogalkotó dönt arról, hogy kiket részesít pozitív diszkriminációban – jelenleg ezek a fogyatékkal élő, a hátrányos helyzetű, a gyermeküket nevelő diákok"

A felvételi eljárás során egyébként a fogyatékkal élő diákok többletpontokat kapnak – de csak akkor, ha hivatalos dokumentumokkal tudják igazolni állapotukat. Az igazolást a szakértői és rehabilitációs bizottság adja ki, a szakvélemény alapján az érettségit szervező iskola igazgatója köteles hosszabb felkészülési időt biztosítani a szóbeli vizsgán, az írásbelin pedig engedniük kell segédeszközök használatát. Sőt, szükség esetén az írásbelit szóbelire, a szóbeli vizsgát pedig írásbelire „cserélheti”.

eduline