A 2010-es volt az utolsó meztelen futás az amerikai Tufts egyetemen. A bizarr futóversenyt a hallgatók minden évben a téli vizsgaidőszak kezdete előtt, decemberben rendezték meg, ám az intézmény rektora idén márciusban úgy döntött, véget vet a hagyománynak, az ugyanis túl veszélyes – az egyetemisták a decemberi hidegben meztelenül, csupán sálat és sapkát viselve futották körbe a campust, ráadásul mindezt rendszerint kapatosan tették.

Lawrence Bacow rektor több lapnak úgy nyilatkozott, az egyetem próbálta irányítása alatt tartani az eseményt, de az egyre nagyobb és kontrollálhatatlanabb lett, az utóbbi időben sok balesetről és alkoholmérgezéses esetről hallottak. A hallgatók persze azonnal tiltakozásba kezdtek, és – a változatosság kedvéért – fehérneműben futották körbe a rektori hivatalt. A meztelen futásról bővebben itt olvashatsz.

Az Egyesült Államok híres furcsa egyetemi hagyományairól, ez alól az olyan neves intézmények sem képeznek kivételt, mint a Yale. Nem ritka látvány például, hogy a vizsgákra készülő hallgatók James Dwight Woolsey korábbi rektor szobrának cipőjét fényesítik, ám egy másik, talán még bizarrabb hagyomány is kapcsolódik a híres szoborhoz: egy legenda szerint a gólyáknak éjfélkor le kell vizelniük a szobor lábát. Ennek fényében persze kérdés, hogy hányan vetemednek napközben Dwight szobrának dörzsölgetésére egy kis szerencséért.

Sárga szöcske és tojásháború – extrém hagyományok itthon

A magyar egyetemeken is akadnak hasonló szokások, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központban például minden évben kitör a tojásháború. A szombathelyi campus közvetlen közelében lévő Perint patak szolgál színhelyül az alapvetően békés küzdelemnek, ennek partján állnak fel egymással szemben a háborúzó felek, majd körülbelül 1500 tojást zúznak szét egymáson.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez is kapcsolódik néhány hírhedt diákhagyomány, ezek egyike a Villamosmérnöki Kar „sárga szöcskéje”. Az extrém eseményt minden évben a gólyahéten szervezik meg, nem kell hozzá más, mint egy régi típusú 4-6-os villamos, azon pedig jó sok lelkes hallgató. „A lényege egyszerű, mindenki elkezdi hangosan, ritmusra skandálni, hogy "sárga szöcske", fel-le ugrálnak. Mivel száznál is több ember egy ütemben ugrál, a villamos is elkezd rugózni, el lehet érni, hogy kiugorjon a sínből, akár öt centi magasra is. Lehet hallani, ahogy csattog a villamos, amikor visszaesik a sínre” – mondta Bakalár Dániel, aki gólyaként, majd szervezőként is részt vett az egyébként erősen koordinált eseményen.

Nem tud a BKV-val kötött megállapodásról, de tapasztalatai szerint a sofőrök elég toleránsak, hiszen tudják, hogy a szöcskézés csak két megállón keresztül tart, de az is előfordult már, hogy leszállították őket. „Az, hogy rugózik a talaj, és te ugrálhatsz vele együtt, amolyan gyermeki öröm” – tette hozzá. A "sárga szöcske" egyébként már az Óbudai Egyetemen is szokássá vált.

A toronyfutás szintén BME-hagyomány. A Schönherz kollégiumban megrendezett verseny két részből áll. Az első egy sima erőnléti próbatétel - ki jut fel hamarabb a húszemeletes épület tetejére –, a második rész azonban ennél már jóval nehezebb, az indulóknak ugyanis minden második szinten egy kis pohárka alkoholt kell meginniuk. Fontos kellék a kukászacskó, amit mindenkinek a mellkasára ragasztanak, biztos ami biztos alapon.

Balekvizsga, keresztelő, Szalamander-menet

A selmeci diákhagyományok is a mai napig élnek, többek között a soproni és a miskolci egyetemen, valamint a dunaújvárosi főiskolán. A gólyaévtől a végzős évig – vagyis a balekségtől valétaságig - vezető utat számos tradíció övezi, ezek közül a balekkeresztelő és a valétálás ünnepe a legérdekesebb.

Az elsőévesek egészen addig pogánynak számítanak, amíg le nem teszik a balekvizsgát. A "keresztelő" egy kijelölt helyen – többnyire kocsmákban – zajlik, a diákok egymás fülét fogva, a „Mi tündöklik ott fenn?” nótát énekelve érkeznek meg. Ezt követően keresztapát és keresztanyát választanak, akik sörrel keresztelik meg a pogány fiatalokat, majd egy fabőrön átugorva fenékbe billentik őket, az arcukról lecsöpögő sört pedig korommal vagy cipőkrémmel bekent törölközővel törlik le.

Ekkor ismét fenékbebillentés következik, végül a balek sört kap, szívhat a pipából, amellyel véget is ér a beavatási ceremónia, és kezdődhet a buli. Mióta lányok is járnak az intézményekbe, fiúsítással kezdődik a keresztelő, amelynek első lépése, hogy jelképesen megborotválják őket, majd fiúnevet és férfiasságukat bizonyító okiratot kapnak. A valétálás – vagyis a végzősök búcsúceremóniájának – része a Szalamander-menet, a résztvevők fáklyákkal és bányászlámpákkal világítják meg az útvonalat, a házak ablakaiban égő gyertyákkal is az egyetemistáktól búcsúznak, majd a szertartás végén a városkapun rugdossák ki őket.

Kőrösi Ivett
eduline