„Vannak olyan zárthelyik, ahol nem kérik el az indexet, ennek ellenére nem sokan mernek álvizsgázót beküldeni maguk helyett, hiszen a tanárok bármikor ellenőrizhetnek. Sokkal gyakoribb, hogy úgynevezett technikai csalásokat alkalmaznak. Többször láttam, ahogy valaki a telefonja headsetjén lediktálta a kérdéseket, és a fülébe érkezett a válasz. Egy másik lehetséges módszer, ha a telefonnal befényképezik a feladatsort, és e-mailben vagy MMS-ben elküldik, esetleg saját maguk viszik ki készüléket a vécében várakozó, általában fizetett hallgatótársuknak” – meséli Ákos, aki tavaly végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A fiatal gépészmérnök azt állítja, hogy más képzésekhez képest az ő szakjukon – a vizsgafeladatok specifikussága miatt – viszonylag kevés lehetőség van a csalásra. A „telefonos trükközéshez” azonban csak egy kis gyorsaságra és ügyességre van szükség – a feladatlapok kiosztása közben ugyanis a tanárok nem tudnak minden hallgatóra odafigyelni. Hogyan puskáznak az egyetemisták, melyek a legnépszerűbb technikák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Bár a trükkök és visszaélések számáról sem a BME-n, sem más felsőoktatási intézményben és a rendőrségen sem készül statisztika, az oktatók szerint az utóbbi időben egyre több vizsgacsalásra kerül sor. Jobbágy Ákos, a BME oktatási igazgatója és tanszékvezetője ennek ellenére azt állítja, hogy a hallgatók az újabbnál újabb kütyük birtokában sincsenek „lépéselőnyben”.

„A mobiltelefonok használatát természetesen nem engedélyezzük, és sokat számít a felügyelőtanárok hozzáállása is. Ha a hallgatók érzik, hogy figyelik őket, kevesebben merik megkockáztatni a csalást” – mondja Jobbágy Ákos.

"Garantált nyelvvizsga" - pénzért

A „technikai csalásokra” a nyelvvizsgákon is van példa. Juhász Gyula, az Idegennyelvű Továbbképző Központ munkatársa azt mondja, nyelvvizsgaidőszakonként átlagosan két-három vizsgázó bukik le. Bár az írásbeli vizsgákon a mobiltelefonos-headsetes módszerrel egyszerűbb trükközni, időnként az is előfordul, hogy a szóbelire valaki más érkezik a valódi vizsgázó helyett.

„Láttunk már olyat, hogy a vizsgázó által bemutatott személyi igazolványon egy nála jóval idősebb férfi arcképe szerepelt. Az ilyen esetekben azonnal értesítjük a hatóságot. Volt már példa arra is, hogy rendőrök vittek el egy álvizsgázót” – mondja Juhász Gyula.

Amíg a telefonos csaláson kapott egyetemi hallgatók maximum fegyelmi tárgyalásra számíthatnak (a BME-n készülőben van egy olyan szanckió, amely lehetővé tenné, hogy a visszaélést elkövető hallgató az adott tárgyból abban a félévben már ne vizsgázhasson), addig a leckekönyvvel vagy személyi igazolvánnyal visszaélő álvizsgázókat közokirat-hamisításért akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik. Juhász Gyula szerint azonban a kisebb szabálytalanságok esetén is bajba kerülhet a vizsgázó. Kellemetlen következményei lehetnek egy efféle ügyeknek például akkor, ha a csalónak munkaviszonya is van, a munkáltatók ugyanis gyakran érdeklődnek az eredményről a nyelvvizsgaközpontnál.

„Kurucos hagyomány” miatt csalnak a hallgatók?

A BME oktatási igazgatója elsősorban a tömegképzést okolja a visszaélések magas számáért, és azt mondja, Magyarországon a társadalom is elnéző a csalásokkal szemben, amelyekre sokan afféle jó „kurucos hagyományként” tekintenek.

Azokban az intézményekben, ahol emberi léptékűek a hallgatói és az oktatói arányok, ilyen típusú visszaélések nem fordulhatnak elő. A fényképpel ellátott leckekönyvek generációkon keresztül alkalmasak voltak a hallgatók azonosítására, ám ma már sokszor egy vizsgánként kinyomtatott A/4-es lappal pótolják az indexet, ez pedig számos visszaélés lehetőségét nyitotta meg – állítja Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár. Az új felsőoktatási törvényben szabályoznák a minősített oktatókra jutó hallgatók arányát is, így ha az elképzelés megvalósul, a tömegképzés visszaszorulásával akár a csalások száma is drasztikusan csökkenhet.

Ettől még a nyelvvizsgákkal kapcsolatos visszaélések száma nem csökken majd – pedig a nyelvvizsgacsalásokra ma már valóságos iparág épült. Az egyik „garantált nyelvvizsgát” kínáló apróhirdetésre jelentkezve kiderült: létezik olyan megoldás, amelynek segítségével a nyelvvizsga-bizonyítvány már „első próbálkozásra” is meg lehet szerezni, hiszen „a vizsga csak formalitás”. Az általunk megkeresett hirdető azt mondja, ő a felkészüléshez „minden segítséget” megad, a siker kulcsa állítása szerint az, hogy a némelyik vizsgáztató maga is részt vesz a csalásban. A szolgáltatás díja 245 ezer forint, ennél nagyobb összegért azonban lehetőség van álvizsgázó „bevetésére” is – ezt a módszert azonban a hirdető maga is sokkal kockázatosabbnak ítélte.

eduline