Rengeteg az üres álláshely, de ki alkalmas betölteni? Mivel foglalkozik a UX-kutató?

Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy rengeteg szakember hiányzik Magyarországon a felhasználói élménnyel foglalkozó szakterületről. A szakmában csak UX-szakembernek hívott munkakört kívülállóként nehéz elképzelni, ezért megkerestük Kovács Zsuzsát, a Prezi Senior UX-kutatóját, hogy meséljen arról, milyen munkát végez, és kinek ajánlja ezt.

  • Eduline
xLabs

A hazai szokásoktól eltérően a Prezinél két szerepkörre oszlik a szokásosan UX-Designeri pozíció: egy UX-kutató és egy Product Designer dolgozik párban a feladat különböző részein. Zsuzsa a felhasználói kutatásért felel: interjúkat készít a célpiac szereplőivel, hogy jobban megértsék, milyen problémák megoldásán érdemes dolgozniuk, illetve a megoldási lehetőségeket teszteli lehetséges felhasználókkal, hogy az azon dolgozó csapat jobban lássa, megfelelő irányba haladnak-e, és hogy megértsék, hol vannak még javítandó hibák, használhatósági gondok.

Az egész folyamat valódi csapatmunkát igényel, a kutató, a dizájner és a fejlesztők együtt ülnek le a meglévő eredményeikkel, és együtt építik fel a felhasználók életét segítő funkciókat. Ezért elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudjon csapatban dolgozni az, aki erre a pályára készül. Emiatt nem is monoton a munkakör, Zsuzsa elmondása szerint neki nincs két egyforma munkanapja.

A szakember szerint az empátia a legfontosabb készség, amit a szakmája igényel. A használhatósági teszt egy nagyon bonyolult helyzet, melynél elengedhetetlen, hogy a kutató bele tudja képzelni magát a tesztelő helyzetébe, hogy tudjon az ő fejével gondolkodni – így tudja csak megérteni, mi okozza a problémákat, félreértéseket a tesztelendő megoldásnál.

Akkor való neked ez a munkakör, ha minden rendszerben meglátod a hibákat. Kovács Zsuzsa például a mindennapi életben is folyton észleli a kényelmetlenségeket okozó apróbb bakikat, melyek másnak talán fel sem tűnnek. Ő programtervező matematikusként végzett, de kiemelkedően alkalmasnak bizonyulnak a munkakörre mindazok, akik szociólógiát, pszichológiát vagy etnográfiát tanultak.

Egy ilyen állásra leginkább - a már Budapesten elérhető felnőttképzések megjelenés előtt - önképzéssel lehetett felkészülni. Korábban már írtunk arról, hogy a felhasználói élménnyel kapcsolatos ismereteket nem oktatják a hazai főiskolákon, egyetemeken. Kovács Zsuzsa szerint a témában megjelenő könyvek és konferenciák segítik leginkább a továbbképzést.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.