„Még a női informatikusok is rácsodálkoznak, ha egy másik női informatikussal találkoznak” – mondja az eduline-nak a 27 éves Kiss Réka, aki két éve dolgozik ERP-tanácsadóként, vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozik. A családban nem ő az egyetlen informatikus. Nővére is ezt a hivatást választotta, „én pedig már gyerekkoromban is szerettem számítógépekkel foglalkozni, tesztelgettem itthon a programokat”. Azt mondja, mindig is szeretett emberek között lenni, ezért amikor álláskeresésbe kezdett, azonnal megtetszett neki az ERP-tanácsadói munka, „hiszen egybefog két dolgot, amit szeretek: az emberekkel való kapcsolattartást, az oktatást, valamint az informatikát”.

Bár hozzá hasonlóan egyre több lány dönt az informatikai pálya mellett, ezen a területen még mindig alacsony a nők aránya. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint – a kutatók a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett egyetemisták és főiskolások tapasztalatait összegezték – a tizenöt képzési területből mindössze kettőben vannak többségben a férfiak: az informatikaiban és a műszakiban.

Hasonló a tapasztalata az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) is – 2013-ban mindössze ötszázalékos volt a nők aránya a magyarországi IKT-szektorban. Külföldön is hasonló a helyzet: az Európai Bizottság 2013-as, Women active in the ICT sector című tanulmánya alapján az informatikai és távközlési szektorban az összes férfi munkavállaló 3,79 százaléka, a nőknek viszont mindössze 0,66 százaléka dolgozott.

A többi ágazathoz képest ráadásul a női vezetők aránya is jóval alacsonyabb: az Európai Unióban az IKT-szektorban dolgozók 19,2 százalékának van női felettese, míg más területeken 45,2 százalék ez az arány. És még egy adat: az európai vállalkozók körében a nők aránya 31,3 százalék, az IKT-ágazatban azonban csak 19,2 százalék.

Nőként a munkahelyen?

Van, aki nehezebben boldogul a munkaerőpiacon, másoknak könnyebb a dolguk - az eduline-nak nyilatkozó női informatikusok tapasztalatai eltérnek. „Sokan nehezen fogadják el, hogy a nők akár jobban is lehetnek ezen a területen, mint a férfiak, ezért sokszor találkozunk azzal, hogy kevésbé tisztelnek minket, mint a férfiakat” – mondja a 36 éves Duka Nadia, aki tíz éve dolgozik informatikusként. Hozzáteszi: van, ahol az sem ritka, hogy egy nőtől háromszor annyi munkát várnak el, mint egy férfitól (a női fizetésekről keretes írásunkban olvashattok).

Duka Nadia szerint érdemes lenne a férfiaknak olyan tréningeket tartani, amelyeken felhívják a figyelmet az egyenlő bánásmód fontosságára, a vállalatok pedig a kötetlen munkaidő, a részmunkaidő, az otthoni munkavégzés lehetőségével is segíthetik a kisgyermekes, például a gyesről visszatérő nőket. Ezen a területen egyébként éppen az IT, a telekommunikáció és a szolgáltató szektorban működő cégek a legrugalmasabbak: a Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) 2012-es kutatása szerint minden ötödik cég lehetővé teszi az otthoni munkavégzést.

Kvóták és vezetőképzők

„A mi munkavállalóink olyan tárgyalásokra járnak, amelyeken rajtuk kívül nagyon ritkán vesz részt nő. Le kell bontani azt a nézetet, amely szerint egy nőnek nincs keresnivalója az informatika világában” - ezt már Friedl Zsuzsanna, a Microsoft magyarországi központjának HR-vezetője mondta az eduline-nak a kilencedik Opening Windows – Női üzleti reggeli a Microsoftban szakmai nap után, hozzátéve: a női vezetők megítélésében egyre több pozitív változást lehet érzékelni.

A Microsoft HR-vezetője szerint a női munkavállalók érvényesülését többek között vezetőképző programokkal vagy kvótákkal támogathatják a vállalatok. Friedl Zsuzsanna szerint ez nem pozitív diszkrimináció, „egy jelentkezőt nem azért választunk ki, mert nő, hanem mert hozza azt a tudást, azokat a készségeket, amelyekre szükségünk van”. A Microsoft magyarországi központjában egyébként 30 százalék fölötti a női munkavállalók aránya – igaz, itt nem fejlesztéssel, hanem értékesítéssel, marketinggel, szolgáltatási projektekkel és technológiai tanácsadással foglalkoznak.

Miért nem tanulnak a lányok informatikát?

Nemcsak a munkahelyeken, hanem az informatikai szakokon is alacsony a nők aránya: a 2013-as pályakövetési adatok szerint mindössze minden tizedik hallgató nő, a műszaki képzéseken pedig 76:24  a férfi-női arány. A Microsoft HR-vezetője szerint ennek az egyik oka az, hogy „lányként még kézenfekvőbb kommunikációt, marketinget vagy közgazdaságtant tanulni, másrészt nem motiválják, terelik őket az informatika és a technológia felé”.

„Fontos lenne, hogy az iskolai tantervbe is bekerüljön a programozás: ha nem mutatjuk meg egészen kicsi korban a lányoknak, hogy nem csak háromféle szakma közül választhatnak, az arányok nem fognak változni, és megmarad a férfi és női szakmák közötti sztereotip különbségtétel” - mondta Friedl Zsuzsanna, hozzátéve: vannak már jó kezdeményezések, például a Lányok Napja, ahol a résztvevők vállalatokat és egyetemeket látogathatnak.

A Klorify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet 2012-es kutatása más okokra is rámutatott: a megkérdezett középiskolás lányoknak egész egyszerűen nincsenek információik az informatikai és műszaki szakmákról, az informatikusokat például mindannyian a programozó matematikusokkal azonosították – miközben az informatikusoknak mindössze harmada foglalkozik programozással. Ráadásul a műszaki-informatikai képzést választó lányok szülei sem feltétlenül támogatják ezt az utat, attól tartva, hogy „az túl nehéz lesz nekik”, sokukat pedig egészen megdöbbentő sztereotípiákkal szembesítik: a felvételi előtt álló lányok közül jó néhányan úton-útfélen azt hallják, hogy a mérnökök és az informatikusok nőietlenné válnak, „kantáros nadrágban és kockás ingben járnak”.