Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint változhatnak a jogi szakvizsgával és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályok. Patyi Gergely az MTI-nek adott interjújában elsődleges feladatai közé sorolta e két terület áttekintését.
Az államtitkár azt mondta: a jogi szakvizsgák technikai lebonyolítása részben olyan adminisztratív feladatokat jelent, amelyet ő nem tart indokoltnak, ebben a körben várhatóan még az év végén rendeleti szinten lesz változtatás.
Hozzátette: a tárca kiemelt feladatként tekint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó képzésekre és minősítésekre, köztük a jogi felsőoktatásra és a jogi szakvizsgáztatásra. Ezzel összefüggésben arról beszélt: a jogi felsőoktatás elmúlt 25 éves eredményei alkalmat adnak arra, hogy a tapasztalatokból következtetéseket vonjanak le, ugyanakkor szerinte a jogi szakvizsgarendszert nem lehet önmagában vizsgálni, azt a jogi hivatásrendek igényeivel is össze kell vetni.
Patyi Gergely szerint a szakvizsgákkal kapcsolatos elképzeléseknél szükségesek a szakmapolitikai egyeztetések és indokolt a jogalkalmazók bevonása. Úgy fogalmazott: a jogi felsőoktatás, az egyetemek, az ügyvédi kamarák, a bíróságok és az ügyészség nélkül a jogi szakvizsgák reformján gondolkodni nem lehet. Hozzátette: a kormányzati ciklus közepére várható, hogy ha szükség van a szakvizsgákkal kapcsolatban tartalmi változtatásra, az ahhoz szükséges javaslatokat megtegyék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
