A felsőoktatási szakképzés a felsőfokú szakképzést váltja az idei tanévtől: a kétéves képzéseket ezentúl csak az egyetemek, főiskolák indíthatják el. Bár a hallgatóknak kell írniuk szakdolgozatot, és kell záróvizsgázniuk is, diplomát azonban továbbra sem kapnak - a hallgatók mindössze felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet vehetnek át.

A felsőoktatási szakképzés előnye azonban, hogy ha valaki ugyanazon a szakterületen jelentkezik alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditekből legalább 30-at, legfeljebb 90-et beszámítanak. A kétéves képzésen 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát ha 90-et számítanak be, egy hároméves alapképzés esetén 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ez a képzési időt is akár a felére is csökkentheti, vagyis egy BA-/BSc-szakot három helyett másfél év alatt lehet elvégezni. A felsőoktatási szakképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a 2013-as általános felvételi eljárásban meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok.

Hiába népszerűtlen, egy teljes intézménytípust építenek rá

Az új felsőoktatási szakképzés ennek ellenére sem aratott nagy sikert a felsőoktatásba jelentkezők körében: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idei általános felvételin mindössze 3456-an jelölték meg első helyen valamelyik kétéves szakot, a pótfelvételin pedig 1058-an jelentkeztek. Egy felsőoktatási szakképzéshez maximális pont kellett: a tíz legmagasabb ponthatárt itt nézhetitek meg.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy több ezer hallgatónak már 2014-ben sem lesz más választása: a minimumponthatár emelése az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzések felé terelheti majd a diákokat.

A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint az alap- és osztatlan képzésen - az idei 240-ről - 2014-ben 260-ra, 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra nőne a minimumponthatár. Két hete Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter viszont arról beszélt: elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as küszöböt. A tavalyi felvételi eredmények alapján már a húszpontos emeléssel is több mint háromezren járnának rosszul - ha a ponthatár 300-ra növekszik, majdnem 14 ezer diáknak kell búcsúznia az alap-, illetve osztatlan képzéstől.

A felsőoktatási szakképzéseken ennél alacsonyabb lesz a ponthatár: a jelenleg érvényes rendelet szerint a bejutási küszöb a 2013-as 200-ról 2014-ben 220-ra, 2015-ben 240-re, 2016-ban pedig 260-ra emelkedne.

A legújabb felsőoktatási stratégia szerint a kétéves képzéseket elsősorban a közösségi főiskolák indítanák. A dokumentum, amelyet szeptember 23-án fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet, a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztja: a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, illetve főiskolák képzéseit kiegészítve a közösségi főiskoláknak jutna a helyi munkerő-piaci igények kielegítése. A felsőoktatási stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Rosszul járnak a szakközépiskolák

"A felsőfokú szakképzés megszűnésével a szakközépiskolák járnak rosszul, van olyan intézmény, amely a diákjai felét elveszítette, sok iskolában pedig a tanulók harmada tűnt el" - mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az utóbbi években azoknak a szakközépiskoláknak a képzési kínálata, amelyek nem fizikai képzést folytatnak, a felsőfokú szakképzés felé tolódott el: érettségi utáni szakképző évfolyamokat indítottak.

Felsőfokú szakképzést eddig is csak iskolarendszerű képzési formában lehetett indítani, heti párórás, tanfolyami formában nem. Így a felnőttképzőket közvetlenül nem érinti a változtatás, csupán az intézmények körülbelül 5-6 százalékát: azokat, amelyek érdekeltségi körébe szakközépiskola is tartozik - mondta Lakos. A szakértő szerint az új szakképzések felépítése és követelményei teljesen mások, mint a korábbi felsőfokú szakképzéseké, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazott.

Elmondta: a felsőfokú szakképzés a diákok körében népszerű volt, munkaerő-piaci szempontból azonban vitatott értékű, inkább "ugródeszkát" jelentett a felsőoktatásba. "Inkább a továbbtanulást szolgálta, nem a szakmát" - tette hozzá Lakos, aki szerint attól, hogy a képzések a felsőoktatáshoz kerültek, lényegesen nem fog változni a megítélésük.

Az átalakításokat egyébként a felnőttképző intézmények sem úszták meg, az iskolarendszeren kívüli OKJ-s tanfolyamok átalakítása miatt járnak rosszul. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis az új, szeptember 1-jén életbe lépett Országos Képzési Jegyzék szerint ezeken a képzéseken is meghatározza a minimum óraszámot: egyes tanfolyamok így az eddiginél akár háromszor hosszabbak - és drágábbak - lehetnek, amely jelentősen visszavetheti a keresletet. Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést eddig például 200-300 óra alatt lehetett szerezni, szeptembertől ugyanehhez 960-1440 órán kell részt venni. A részleteket itt olvashatjátok, az OKJ-val kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.