"Nagyon durva" hiány van a felhasználó élménnyel foglalkozó szakemberekből Magyarországon Kollin Zoltán szerint, ennek ellenére nem is könnyű ilyen állásban elhelyezkedni. Ennek oka a szakember szerint, hogy sok cég főként tapasztalattal bíró, szenior munkatársakat keresnek, tapasztalatot viszont a cégek világán kívül szinte lehetetlen szerezni.

UX képzés nincs a hazai felsőoktatásban, így aztán szinte minden szakmabeli valamennyire autodidakta módon lett UX-es: elolvasott pár könyvet, online tanfolyamot végzett, megnézett pár előadást, részt vett egy-két hobbiprojektben, mielőtt végül el tudott helyezkedni a szakmában - festi le Kollin a 22-es csapdáját. Jó hír, hogy sok vállalat mára belátta, így szakember nélkül marad, így aztán egyre több helyen kezdenek nyitni a juniorok felé.

Akit érdekel ez a pálya, annak egyáltalán nem szükséges papírokat felmutatni, többféle háttérrel bíró emberek választják a UX-designerséget. Nemcsak fejlesztőkre, grafikusokra, és projektmenedzserekre jellemző ez, de pszichológusok és bölcsészek válhatnak UX-szakértővé. "Van például olyan, anyukám korabeli ismerősöm, aki üzleti oldallal foglalkozott menedzseri pozícióban hosszú évekig, és most úgy döntött, ux-szel szeretne foglalkozni" - mondja a harmincas éveiben járó Kollin Zoltán.

A Ustream egyébként alkalmanként fogad gyakornokokat, így némi tapasztalat már ilyen körülmények közt is szerezhető. Ez a cégnek is jó, hiszen így biztosan eldől, ki az, aki tényleg képes a mindennapok szintjén ezzel foglalkozni.

A végére egy jótanács Kollin Zoltántól ifjú, UX iránt érdeklődő álláskeresőknek: minden cég kicsit mást ért UX alatt, ezért mindig érdemes kétszer ellenőrizni, hogy egy álláshirdetésben pontosan milyen elvárások szerepelnek. Hozzáteszi, ha valaki tapasztalattal rendelkező szakembereknek szánt hirdetéssel találkozik, de pályakezdőként is úgy érzi, neki való ez a szakma, ne habozzon, jelentkezzen bátran.