Egy jó nehéz logikai feladvánnyal zárjuk a szombatot. Készüljetek, ez a legjobbakon is kifoghat.
Egy iskolába 1000 diák jár, és 1000 szekrény van a folyosón. Az igazgató az első napon megkéri az egyik tanulót, menjen ki a folyosóra, és nyissa ki az összes szekrényt.
Ezután megkér egy másik tanulót, menjen, és minden második szekrényajtót csukjon be. Majd azt kéri egy harmadik tanulótól, hogy minden harmadik ajtót csukjon be, ha nyitva van, és nyisson ki, ha zárva. A negyedik gyerek minden negyedik ajtóhoz megy oda, és így tovább, lassan mind az ezer gyerek sorra kerül.
A végén hány ajtó marad nyitva? A megoldást a kép alá rejtettük.
31 ajtó marad nyitva. Csak a négyzetszámok maradnak ki a bezárásból, tehát az 1., 4., 9., 16., 25., stb. Ezeket páratlan számú gyerek nyitja vagy zárja, aminek a vége az lesz, hogy nyitva maradnak. 32 négyzete már ezer fölötti szám, ezért annyi ajtó biztosan nem maradhat nyitva.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
