A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg többek között arról, hogy érzik magukat az iskolában, mennyire veszik figyelembe a véleményüket és mitől rettegnek.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérés aggasztó eredményeket hozott – kiderült, tízből kilenc gyerek szorong valami miatt. A válaszadó gyerekek 44 százaléka azért aggódik, hogy nem fog munkát találni, 40 százalék az éghajlatváltozás miatt, 39 százalékuk pedig az esetleges háború vagy terrortámadás miatt retteg - írja a hvg.hu.
A tananyagról is elég lesújtó a vélemények születtek: háromból két gyerek sok mindent haszontalannak tart, amit az iskolában tanulnak és elégedetlenek a helyzettel. Egy kilencéves kisgyerek arra panaszkodik, hogy szervezettlen az oktatás, túl sokat ülnek, kevés a sport, de ami még ennél is rosszabb, kiabálós a tanár.
Minden ötödik gyerek annyira leterhelt, hogy nincs ideje sportolni, zenélni, vagy bármilyen más szabadidős tevékenységet folytatni. Brutálisan magas óraszámokra hivatkoznak, ami mellett képtelenség bármire is időt szánni.
Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok
Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.
A gyerekek ötöde arra is panaszkodott, nagyon sok a bántalmazás, zaklatás, kiközösítés az iskolájában és a legtöbben nem tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az iskolák a tudomásukra jutott eseteket sem mindig a legmegfelelőbb módon kezelik: míg az általános iskolások jelentős részét megszidják, addig a nagyobbaknál inkább a szülőnek jelentik a történteket. Vannak azonban törvénytelen megoldások is, mint amikor nem viszik el osztálykirándulásra azt, aki rosszat csinált, vagy beírnak neki egy egyest.
A felmérésben résztvevő gyerekek közül ötből négyen egyetértettek abban, hogy jobbá lehetne tenni az életüket, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőséget biztosítana számukra az állam.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
