Két éve alig százan-kétszázan nézték meg Székely Martin, a MartinVlogol YouTube-csatorna „főszereplőjének” első videóit, a vloggernek ma azonban már több mint 30 ezer feliratkozója van. A 24 éves Viszkok Fruzsi első videóját öt éve töltötte fel YouTube-csatornájára, azóta már az egyik legnagyobb drogérialáncnak állított össze csomagot kedvenc termékeiből, sőt ma már az egyik autógyártó cég márkanagykövete is.
Körcsönyei Pollát, vagyis a Polla Channelt ma már 270 ezren követik a videómegosztó portálon, sőt ő már saját termékeket, pólókat, pulóvereket és egyéb kiegészítőket is árusít, Instagram-profilja pedig az egyik legnézettebb Magyarországon. A majdnem egymillió követőt vonzó, már több mint nyolc éve működő Videómánia csatorna „gazdája”, Dancsó Péter pedig nemrég a több mint száz magyar YouTube-csatornát menedzselő cég résztulajdonosa lett. De van már díj az év influencerének, sőt ez a „munkakör” lassan az álláshirdető oldalakon is megjelenik, egyre több cég fedezi fel ugyanis a több tízezer követővel rendelkező vloggerekben, Instagram-sztárokban rejlő marketingerőt.

Hírnév=siker?

Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember szerint az elmúlt 8-10 év kutatásai is alátámasztják, hogy a fiatalok olyan szakmák iránt érdeklődnek leginkább, amelyekkel az ismertség és a hírnév könnyen, gyorsan elérhető. A szakember az utóbbi években többször járt középiskolákban előadásokat tartani ebben a témában − ezek után pedig rendszeresen meg szokták keresni 16-17 éves fiatalok azzal a kérdéssel: tudna-e nekik abban segíteni, hogy ők is influencerré váljanak.

De miért ez az álomkarrier a Z generáció számára? „A Z generációs fiatalok idejük döntő részét onlinemédia-fogyasztással töltik, miközben folyamatosan a siker és az ismertség különböző formáival találkoznak. Ennek az egyik legszélsőségesebb platformja az Instagram, ahol egy teljesen torz, túlfilterezett, túlretusált, túlságosan tökéletes „valósággal” szembesülnek, és ahol az emberek az életüknek csak a legszebb oldalát mutatják. Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy az ilyen típusú tartalmakkal folyamatos pozitív visszacsatolásokat, lájkokat lehet gyűjteni, akkor lényegében össze is állt a kép: neked is ezt kell csinálnod ahhoz, hogy sikeres legyél, ez kell ahhoz, hogy a visszacsatolás pozitív legyen” – mondja Guld Ádám.

Feliratkozók, követők, lájkolók

A szakértő szerint ez a fajta „figyelemvadászat” egy öngerjesztő folyamatot is elindíthat, „egyre bevállalósabb tartalmakat készítenek csak azért, hogy a társaik érdeklődését fenntartsák vagy magukra irányítsák. Ugyanakkor ez egy rendkívül kegyetlen közeg, mert abban a pillanatban, hogy már nem vagyunk elég izgalmasak, a követők tábora máris odébbáll, és megkeresik a következő olyan személyt, aki éppen szebb, érdekesebb, viccesebb”.

A követők azonban nemcsak ilyen esetekben állhatnak odébb: egy olyan termék reklámozása, amely nem passzol az imidzsükhöz, személyiségükhöz, súlyos hiba lehet. „Erre azonnal reagál a közönség. A követők ilyenkor csalódottak, ellenségessé válnak, nyílt kritikát fogalmaznak meg, gyakran felmerül, hogy az influencer eladta a csatornáját, a nézőit” – mondja Guld Ádám, hozzátéve: „a hitelesség a jelenség egyik kulcsa, az egész influencerkommunikációt meghatározza”.

Az „influencerbiznisz”

„Ha kiteszek egy pulcsit vagy egy pólót, és odaírom, hogy kitől van, akkor a követők tényleg adnak a szavamra és megveszik" − mondja Székely Martin, aki igyekezett türelmesen és tudatosan felépíteni a MartinVlogol „márkát”. A marketingvilág az elmúlt években valóban ráérzett az „influencerbizniszre”, a bloggerekkel, YouTuberekkel támogatott kampányok az üzleti élet szinte összes területén megjelentek, sikeres nemzetközi marketingkampányok kulcsává váltak. A Marriott szállodalánc például − hívta fel egy korábbi tanulmányában a figyelmet Guld Ádám − YouTube-sztárokkal tette sikeresebbé kampányát, de az olyan cégek, mint például az Airbnb is előszeretettel népszerűsítik magukat influencerekkel.

Így aligha meglepő, hogy több magyar influencer nyíltan vállalja: ma már ez a főállásuk, a csatornájukhoz érkező céges megbízásokból élnek. A „főállásban” angol-német szakos tanár Székely Martin azt mondja, számára még mindig hihetetlen, hogy ennyi pénz van ebben az üzletben, de az is tény: még mindig többet keresett influencerkedéssel, mint tanítással. Hozzáteszi: ezt a „hatalmat” nemcsak üzleti, hanem társadalmi célokra is használni kellene, „kiteszek egy közös képet a mozgássérült barátaimmal, és ezzel egy kicsit meg tudom mozgatni a követőimet, ez a célja az egésznek”. 

Bárki lehet influencer?

Guld Ádám szerint bárki megjelenhet a közösségi médiában, de mindenki nem lehet sikeres és ismert, „a magyar piac nem bír el 100 vagy 150 olyan influencert, akinek több százezres vagy milliós követőtábora van, hiszen alapvetően ezeknek a tartalmaknak a fogyasztói köre is az Y és a Z generációból kerül ki, ami megint csak egy véges számú csoportot jelent, nem beszélve a nyelvi korlátokról”.

Angol nyelvterületen persze egész más a helyzet: az amerikai Jenna Marbles vicces videóira például 18 millió feliratkozói kíváncsi, az olasz származású Chiara Ferragni ma már saját cipőt tervezhet, jelenleg 13,4 millió követője van az Instagramon. PewDiePie-t például a magyar közönségnek sem kell bemutatni: a svéd gamernek, jelenleg több mint 64 millió feliratkozója van, ezzel ő a világ legnépszerűbb influencere a YouTube-on.

Hogyan lehet valaki sikeres itthon?

Guld Ádám azt tanácsolja, akinek van egy jó ötlete, vágjon bele, „de ne hagyja abba egy-két hónap múlva, de még egy év múlva sem, mert ahhoz, hogy a munkájának látható eredménye legyen, tényleg sok időre és energiára van szükség”. Székely Martin szerint is fontos a rendszeres posztolás, a kapcsolattartás a követőkkel. „Úgy tudnak azonosulni velünk, ha minden nap teszünk fel magunkról legalább egy Instasztorit. Emellett egy tudatos stratégiát kell felépíteni, hogy honnan hova akarunk eljutni” − magyarázza. „Viszont arra is fel kell készülni, hogy a végén mégsem történik semmi. A tartalom-előállítónak rendelkeznie kell egy bizonyos megfoghatatlan vonzerővel – teszi hozzá Guld Ádám, aki úgy véli: „az, hogy valaki hogyan beszél, mennyire érdekes a személyisége, milyen a megjelenése, olyan adottság, amelyen csak nehezen lehet változtatni”.

A cikk a HVG Campus Plusz 2019 kiadványában jelent meg.