Pedagógusokra hárul a nyári karbantartás költségeinek kiszámolása egy pápai iskolában

Egy pápai általános iskola tanárai meglepő feladattal szembesültek: nemcsak a nyári karbantartási munkálatok igényeit kell összegyűjteniük, hanem a költségeket is pontosan ki kell számolniuk.

Egy pedagógus a szerkesztőségünknek eljuttatott levele szerint nemrég azt a tájékoztatást kapta az iskolájában, hogy munkaközösségenként mérjék fel, mely feladatokat szeretnék elvégeztetni a nyári szünetben. A feladatlista elkészítése azonban nem merült ki annyiban, hogy például egy osztályterem festéséhez festéket igényelnének.

Beázások, fafolyosó, málló vakolat: így néz ki két tatai középiskola 2026-ban

A kiküldött útmutató világosan leszögezte: minden igényhez csatolni kell a feladat rövid leírását, az indoklást, a szükséges mennyiséget és a teljes, bruttó költséget is. Külön ki is emelték, hogy nem egy becsült összeget várnak.

A határidő pedig elég szorosra sikerült: mindössze két hét áll a pedagógusok rendelkezésére, hogy összegyűjtsék és pontosan kalkulálják az igényeket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.