Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Mintegy 30-40 százalékkal ugrik meg a munkát vállaló diákok száma a szünidő alatt. "Tavaly körülbelül 14 ezer diáknak adtunk munkát nyáron, egész évben pedig nagyjából 18 ezernek. Idén ugyanekkora létszámra számítunk" - mondta a lapnak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója.
"A fiatalok gyári betanított munkásként, kereskedelmi egységekben, szállodákban, éttermekben, strandokon, irodákban, fesztiválokon is dolgoznak, de sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy diákmunkával szerzik meg a tanulmányukhoz szükséges szakmai gyakorlatot" - hangsúlyozta Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke.
A diákbérek igazodnak a mindenkori minimálbérhez, eszerint 2018-ban a fiatalok órabére is bruttó 794 forintnál kezdődik. A fizetést nagyban befolyásolja a munka jellege, de a földrajzi elhelyezkedés is számít. Míg az ország keleti részében zömében minimálbérért dolgoznak a diákok, addig az észak-nyugati területeken 850-950 forintot keresnek óránként, Budapesten pedig ez az összeg az ezer forintot is eléri - tette hozzá Simon Balázs.
Pataki Zoltán szerint a szaktudást igénylő munkáknál már általában bruttó 1200 forintról indulnak az órabérek, de mérnök-informatikus, PHP-fejlesztői és fordítói pozíciókban az átlagbér 1500-2500 forint között mozog. Kimutatásaik szerint a nyári szünetben heti 32 óra munkát vállalnak a diákok, míg tanítási időben a heti átlag 20-25 óra.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.