Szakképzési hozzájárulás - a gyakorlatban
Miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban?
Egy ország versenyképessége a lakosság képzettségének versenyképességén is múlik. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata - melynek része a felnőttképzés is - hazánkban még gyermekcipőben jár. Magyarországon a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele (3,8%) kevesebb, mint az EU átlag (10%) fele. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere.
Ezért indított „A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában“ címmel kutatási programot a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A projekt célja, hogy a kutatások alapján az érintett résztvevőkkel – panelbeszélgetések keretében – megvitassa, hogy miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban. A legfőbb kérdés az, hogy milyen irányban lehetne tovább fejleszteni az eszközt, hogyan teljesítenek a külföldi rendszerek és milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javítható legyen a hazai munkaerő felkészültsége. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott program egy asztalhoz ülteti a munkáltatók, a szakképzési szakértők és a döntéshozók képviselőit.
Hogyan működik a szakképzési hozzájárulás a gyakorlatban?
Egy munkáltatónak, vagy nem átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek az éves bruttó bérköltsége x Ft, ennek az összegnek az 1,5%-át a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie. A vállalat a Szakképzési Alapba kötelezően fizetett összeg 60 illetve 33%-a erejéig munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja.
2004-ben az APEH adatai alapján közel 50 milliárd Ft volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege, ebből 51,57% képzésére be is folyt a Szakképzési Alapba. A fennmaradó hányadból: 4 milliárdot használtak fel gyakorlati képzésekre, 15 milliárdot fejlesztési támogatásokra és csak 4,7 milliárd Ft-ot saját dolgozóik képzésére.
Mennyire hasznos a szakképzési hozzájárulás rendszere?
A szakképzési hozzájárulás sok vállalatnál a fejlesztést szolgáló műhelyek, a munkatársak és a vállalat versenyképességét javító képzések fedezetéül szolgál, ezáltal a munkahelyeket megtartó, akár újakat is teremtő gyakorlatról van szó. A szakképzési hozzájárulásból adott támogatás segíti sok esetben a szakképzési, felsőoktatási intézményeket a technológiai, kutatási hátterük fejlesztésében is. Az Alapítvány programjának lényege, hogy kiderítse: ezt a rendszert hogyan lehet még hasznosabbá tenni.
A szakképzési hozzájárulás egy, az alkalmazottakat foglalkoztatók számára kötelezően befizetendő tétel az állami Szakképzési Alapba. Egyúttal a szakképzési hozzájárulás intézménye biztosítja azt a lehetőséget minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére, vagy egy-egy szakképző intézmény támogatására fordítsa.
A szakképzési hozzájárulás szabályozásában 2007. január 1-jétől életbelépett változások alapján a mikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60%-át , egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33%-át fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A hozzájárulást szabályozó 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolható költségek mértéke képzésben résztvevőnként és óránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 12%-át, a képzés minimális időtartama 20 óra kell hogy legyen, annak az Európai Unió tagállamainak területén kell megvalósulnia. A hozzájárulás csak a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.
A 13/2008. SZMM rendelet azon cégeket is érinti, amelyek a képzés fejlesztésének támogatására is áldoznak. A korábbiakhoz képest a különbség az, hogy ezentúl csak a rendeletben megjelölt intézményeket tudják támogatni. Ezen szakképzési hozzájárulások nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) végzi.
A támogatások, vagy a képzésre fordított összegek nem válthatják ki a szakképzési hozzájárulás teljes összegének befizetését: annak egy részét, az éves bérköltség 1,5 százalékának 20 százalékát mindenképp be kell fizetni a vállalatnak, míg a fennmaradó részt lehet a vállalat nagyságához mérten felhasználni.
Mint minden ország, így Magyarország számára is fontos, hogy lakosai magas szinten képzett, hivatásukat elkötelezetten végző, tájékozott (európai) polgárok legyenek. Magyarország stratégiai erőforrásainak jelentős részét is saját lakosai jelentik: az egyének versenyképes felkészültsége, az ország versenyképességét is javítja.
Mi tehet a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány?
A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány célja az élethosszig tartó tanulás ügyének elősegítése, ennek keretében az ilyen képzések, oktatások és tanácsadások támogatása és fejlesztése. A fenti stratégiai cél érdekében az Alapítvány az alábbi tevékenységeket folytatja, illetve támogatja pénzügyileg és egyéb módokon:
-A magas szintű foglalkoztathatósághoz illetve a versenyképes munkaerő-piaci jelenléthez szükséges kompetenciák, készségek és tudás megszerzésének elősegítése a teljes felnőtt lakosság részére,
- A foglalkoztatási feszültségek csökkentése és a munkanélküliség megelőzésének érdekében felnőttképzési rendszerek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása, felnőttek számára képzések és továbbképzések szervezése
- A felnőttképzésben oktatási és szervezési feladatokat ellátó személyek számára képzések és továbbképzések szervezése saját oktatási hálózat útján
- Az életkoruk, fogyatékosságuk, kisebbséghez való tartozásuk vagy egyéb más okból hátrányos helyzetűek és a nők munkában tartásának illetve munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése,
- Felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai anyagok kidolgozása, képzési és fejlesztési anyagok összeállítása, külföldi kiadványok fordítása, hazai viszonyokra történő adaptálása, új módszerek elterjesztése,
- Oktatási, képzési, tanulással kapcsolatos és más szakkiadványok kiadása,
- Rendezvények szervezése, illetve az alapítvány célját segítő tevékenységek összehangolása, koordinálása, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítése
- Speciális kutatási, humánerőforrás fejlesztési projektek indítása és részvétel más szervezetek ilyen projektjeiben
- Kapcsolatok ápolása olyan más szervezetekkel, amelyek az Alapítvány céljaival azonos irányú tevékenységet végeznek, különösen az Európai Unió szakosított szervezeteivel