Több mint 400 pont kellett az általános orvosi képzéshez

Kihirdették a 2015-ös felvételi ponthatárait: íme, a népszerű orvosi és egészségügyi képzések állami ösztöndíjas ponthatárai.

  • Eduline
Shutterstock

Az idén 2950-en jelentkeztek általános orvosi szakra, 1216-an gyógyszerszképzésre, 1189-en pedig fogorvosira. A legmagasabb ponthatárokat évek óta a Semmelweis Egyetemen húzzák, a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemre valamivel alacsonyabb pontszámmal is be lehetett jutni.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

általános orvos (osztatlan képzés)

SE: 435

DE: 409

SZTE: 413

PTE: 403

fogorvos (osztatlan képzés)

SE: 429

DE: 411

SZTE: 419

PTE: 404

gyógyszerész (osztatlan képzés)

SE: 385

DE: 385

SZTE: 385

PTE: 385

ápolás és betegellátás (alapképzés)

SE: 304 (ápoló)

DE: 280 (ápoló)

SZTE: 280 (ápoló)

PTE: 280 (ápoló)

egészségügyi gondozás és prevenció (alapképzés)

SE: 313 (védőnő)

DE: 282 (védőnő)

SZTE: 283 (védőnő)

PTE: 286

egészségügyi szervező (alapképzés)

SE: 312

DE: 284

ME: 280

PTE: 282

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (alapképzés)

SE: 359 (levelező)

DE: 376

ME: 280

PTE: 280

Az ápolás és betegellátás a hatodik legnépszerűbb alapszak az idén, összesen 4594-en jelölték meg a jelentkezési lapon. Szakirányonként nagyon változó, hogy melyik egyetem hány pontot kért a diákoktól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.