Hány pont jár a 2017-es felsőoktatási felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért vagy egy OKJ-s szakképesítésért? Milyen szabályok változtak? Itt megtaláltok minden infót a többletpontokról.
Emelt szintű érettségi
Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.
Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.
Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga
Számos alap- és osztatlan szakra csak azok a jelentkezők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Azok azonban, akik 2005 előtt, a régi rendszerben érettségiztek, annak idején nem tehettek emelt szintű érettségit egy tárgyból sem - nekik eddig mindenképpen újra kellett érettségizniük egy vagy két tárgyból.
Újdonság a felvételin, hogy azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.
A vizsgáért - amelyről itt találtok meg minden részletet - akár az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.
Nyelvvizsga
A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin, a szabályok nem változtak.
A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van. Két B2-es nyelvvizsgáért például 28+28 pont járna, de az 56 helyett csak 40 számít be többletpontként.Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája
A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.
Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább - hogy ennek a feltételnek megfelel-e a kiválasztott képzés, itt nézhetitek meg.OKJ-s szakképesítés
Az idei keresztféléves felvételin több pontot szerezhetnek OKJ-s szakképesítésükkel a jelentkezők, mint az elmúlt években: ha szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább, 24 helyett 32 többletpontot kapnak.
Tanulmányi és művészeti versenyek
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak.
Fontos, hogy az OKTV-, TUDOK- és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.
Sportteljesítmény
Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).
Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.
Esélyegyenlőség
40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.
Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik 25. életévüket még nem töltötték be, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.
Azok a jelentkezők is 40 többletponttal számolhatnak, akik a felvételi tájékoztató megjelenése és a dokumentumpótlás határideje közötti időszakban gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon vannak, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat kapnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
