szerző:
Eduline

Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.

©

„Alapképzésre, osztatlan képzésre (…) az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ÉS legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik” - ez áll a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változatában.

Ez azt jelenti, hogy 2020-tól csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.

A felvételi szabályok szigorítása miatt több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről – a 2016-ban alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája (igaz, ennél valószínűleg többen rendelkeznek középfokú nyelvtudással: a pontszámítási szabályok miatt ugyanis jobban jár az a jelentkező, aki a nyelvvizsgája helyett az emelt szintű érettségijét beszámítását kéri a felvételin, így sokan nem nyújtják be nyelvvizsga-bizonyítványukat az Oktatási Hivatalnak).

Pontszámítási szabályok: itt vannak a részletek

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változata a változó pontszámítási szabályokat is tartalmazza. A jogszabályból kiderül, hogy az első emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért – értelemszerűen - nem jár majd többletpont, de ha valaki egy második tárgyból emelt szintű érettségit tesz, 50 pluszpontot kap majd. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással. Ha egy második nyelvből is B2-es vagy C1-es (vagyis közép- vagy felsőfokú) nyelvvizsgát szerez egy felvételiző, akkor megkapja a 28 (középfok) vagy 40 (felsőfok) többletpontot.

Azoknak a jelentkezőknek nem kell aggódniuk, akiknek már van diplomájuk, ám egy újabb alap- vagy osztatlan szakot végeznének el – a nyelvvizsga-kötelezettség rájuk is vonatkozik, de emelt szintű érettségit nem kell tenniük, a kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felvételi második feltétele „legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél”. Kivételt képeznek a művészeti képzési terület jelentkezői is, emelt szintű érettségit nem, nyelvvizsgát viszont szerezniük kell.

A felsőoktatási felvételiről szóló rendeletből egyelőre kimaradt néhány fontos pontszámítási részlet, több olvasónk kérdezte például, hogy jár-e többletpont azoknak a jelentkezőknek, akik az alapfeltételként meghatározott középfokú nyelvvizsga helyett C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szereznek – erre azonban nem találtunk választ a jogszabályban. „Mindegy, milyen tárgyból szerzem meg az emelt szintű érettségit?” – kérdezte egyik olvasónk. Bár a jogszabály nem tér ki arra, hogy pontosan milyen tantárgyakból fogadják el a felvételi alapfeltételként meghatározott emelt szintű érettségit, valószínűleg csak az adott szakon kötelező vagy választható tárgyakból érdemes emelt szinten vizsgázni.

Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.