Képzési szint

A, azaz alapképzési szak

Az alapszakok felvételi feltétele az érettségi, ezzel a végzettséggel elhelyezkedhettek a munkaerőpiacon vagy továbbtanulhattok mesterszakon.

O, azaz osztatlan mesterképzés

Osztatlan mesterképzésen is továbbtanulhattok az érettségi után - ilyen formában hirdetik meg például az orvosi, a fogorvosi és a jogászképzést.

F, azaz felsőoktatási szakképzés

Felvételi előfeltétele az érettségi. Ezeket a kétéves képzéseket egyetemek és főiskolák indítják, de nem diplomát, hanem felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet kaptok az elvégzéséért. A felsőoktatási szakképzés után alap- vagy osztatlan mesterszakon tanulhattok tovább (sőt, ha a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő alapszakra felvételiztek, többletpontot kaptok a záróvizsgáért, emellett sok kreditet elfogadnak).

M, azaz mesterképzés

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint, felvételi előfeltétele a diploma.

Munkarend

N, azaz nappali munkarend

Teljes óraszámú képzés, az előadásokat és a szemináriumokat munkanapokon tartják.

E, azaz esti munkarend

Az órákat munkanapokon tizenhat óra után vagy hétvégén tartják. Jóval kevesebb az óra, mint a nappali képzésen.

L, azaz levelező

Az órákat tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon tartják, de távoktatási formát is igénybe vehetnek.

T, azaz távoktatás

A hagyományos tanórák száma nem éri el a nappali képzések óraszámának harminc százalékát. Távoktatási módszereket, digitális tananyagokat használnak.

Finanszírozási forma

A, azaz állami ösztöndíjas

Az állami ösztöndíjas hallgatók képzésének költségeit az állam állja - viszont alá kell írni a hallgatói nyilatkozatot. 

K, azaz önköltséges

A képzés költségeit a hallgatók viselik, vagyis tandíjat fizetnek.