„Ezek a témakörök mind elő fognak kerülni, ha nem is szeptembertől, az első félévben”
Lefedi-e az emelt szintű érettségi biológiából azokat a témaköröket, amelyek ismeretére az általános orvosi képzésen építenek? Miért fontos, hogy egy felvételiző a biológia mellett fizikából és kémiából is felkészült legyen? Erről kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi docensét. A biológia érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.
Azok a témakörök, amelyek az orvosi-fogorvosi képzésen szerepet kapnak, például a sejtbiológia, a sejtanyagcsere, a szervek, szervrendszerek, mind jelen vannak az emelt szintű biológiaérettségin – mondta az Eduline-nak Ifj. Dr. Sétáló György, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának egyetemi docense, az Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium intézetigazgató-helyettese.
„Később a szövettannal haladnak tovább, a szervekkel, szervrendszerekkel komplexebb formában az anatómia, élettan keretében fognak találkozni. A hallgatóknak immunológia tárgyuk is lesz, klinikai genetikát is tanulnak majd, vagyis ezek a témakörök mind elő fognak kerülni, ha nem is szeptembertől, az első félévben” – magyarázta, hozzátéve: az érettségi vizsgához azok a témák – például a növénytan vagy akár az evolúció - is hozzátartoznak, amelyekkel az orvosi-fogorvosi pályára készülők nem fognak részletesen foglalkozni. „Az érettségi egyfajta állomás, fontos, hogy az adott tantárgyból tanultak ilyenkor egy egésszé összeálljanak” – mondta.
Fizika, kémia, biológia: mit tanulnak az első évben a leendő orvosok?
„Az első évfolyamon molekuláris sejtbiológiát, kémiát, biofizikát is fognak tanulni a hallgatók. Ezek nagyon fontos területek, hiszen az első évben nem rögtön a szervrendszerekkel fognak foglalkozni, hanem a makromolekuláktól a fehérjéken, lipideken, szénhidrátokon át haladnak, a sejtszervecskéken keresztül jutnak el az egész sejt viselkedésének áttekintésééig. Többségében normális folyamatokat tárgyalunk, de időnként – főleg a második félév előrehaladtával egyre inkább – szó lesz kóros folyamatokról, egészen a daganatsejt eltérő, abnormális viselkedésééig” – adott betekintést az orvosi képzés tantárgylistájába az egyetemi docens.
„Tulajdonképpen nagyon jóindulatú gesztus, hogy a diákok a felvételi szabályai alapján választhatnak a kémia és a fizika közül, mert az egyetemi tanulmányaik során már egyiket sem tudják majd megkerülni, mind a kettőt komolyan kell venni, intenzíven tárgyaljuk majd ezeket a területeket. Én még a matematikát is ide sorolnám, elméleti intézetben dolgozó szakemberként azt tapasztalom, hogy a bioinformatika és a matematika egyre inkább részévé válik a mindennapjainknak” – tanácsolta a leendő egyetemistáknak.
