Még 5 dolog, amit biztosan nem tudtál a 2017-es felvételiről

Érdekes adatokra bukkantunk a Felvin: tudtátok, hogy minden harmadik felvételiző 20-23 éves? Hogy a legtöbben Közép-Magyarországon élnek? És azt, hogy van olyan felvételiző, aki 1960-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványt?

  • Eduline

1. Nők és férfiak

A jelentkezési adatok Felvin közzétett elemzéséből kiderül: az idei felvételire több nő jelentkezett, mint férfi, a nők aránya 56 százalék.

Ponthatárváró buli. Az idei jelentkezők 56 százaléka nő.
Túry Gergely

2. Minden harmadik felvételiző...

... 20-23 éves. A legnagyobb arányban (36%) a 20-23-évesek próbálkoznak az idei felvételin, a jelentkezők negyede (28%) 24-29 éves, közel ötöde (19%) ennél fiatalabb (18-19 éves), nagyjából hatoda pedig (16%) idősebb (30 éven felüli). Idén is kevesebb mint 1 százalékban jelentkeztek olyanok, akik még nem töltötték be a 18 éves kort - olvasható az elemzésben.

3. A legrégebbi érettségi...

... 1960-as. Ez azt jelenti, hogy van legalább egy olyan jelentkező, aki 1960-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványt, 2017 szeptemberében pedig szívesen elkezdené az egyetemet.

4. A legtöbb felvételiző...

Közép-Magyarországon él. A jelentkezők állandó lakóhelyük szerint legnagyobb, közel egyharmados arányban a Közép-Magyarország régióban élnek, a második legnépesebb csoport az Észak-Alföld régió lakója, míg a legkevesebben a Dél-Dunántúl régióból érkeztek. A többi régió részesedése 10% körüli.

5. A külföldi felvételizők...

... többsége a szomszédos országokban él, például Szerbiában, Szlovákiában, Romániában. Ukrajna, valamint néhány fővel Ausztria és Németország képviselteti még magát a jelentkezők lakóhelyének országai között.

Megvan az idei Pont Ott Parti részletes programja és helyszíne

Megvan, hol lesz az idei budapesti Pont Ott Parti: a felvételizők a Rióban várhatják a ponthatárokat. Mutatjuk a programokat. A 2017-es felvételi ponthatárait július 26-án, este nyolckor hozzák nyilvánosságra. Ahogy az elmúlt években, úgy az idén is lesz Pont Ott Parti az ország több városában.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.