Négy hiba, amit sokan elkövetnek a szóbeli érettségin

Ha ezeket elkerülöd, nyert ügyed van.

  • Eduline
Túry Gergely

1. Az nem elég, hogy tudjátok az anyagot, képesnek kell lenni az önállóan bemutatni. Ha a tanár kérdez, és csak arra reflektálsz, sok pontot veszítesz, ezért érdemes a tanulás utolsó fázisaként otthon magadnak felmondani a tételeket.

2. Ha egy kevésbé rokonszenves tételt húztok, nem érdemes visszadobni egy jobb reményében, hiszen ezután már csak a pontok felét szerezhetitek meg. És mi garantálja, hogy a póttétel jobb lesz?

Hogyan alakulnak az idei ponthatárok? Így érdemes kalkulálni

Mire számítsatok az idei pontok tekintetében? Az idei felvételi ponthatárokat július 26-án hozzák nyilvánosságra, és persze mindig az adott év felvételizőinek teljesítményén múlik, de az előző évek ponthatáraiból azért lehet következtetni arra, hova mennyire nehéz bekerülni. Ehhez érdemes átböngészni a tavalyi ponthatárokat, amit itt meg is tehettek, az előző évek ponthatárait pedig itt és itt találjátok.

3. Gyakori hiba a magyarérettségin, hogy az adott mű bemutatása helyett a szerző életéről kezdesz beszélni. Szintén gyakori hiba, hogy valaki összekeveri a szerzőket.

4. Az érettségi nem felolvasóest, a felkészülési idő alatt a papírra csak a kulcsszavakat, esetleg rövid mondatokat érdemes lejegyezni. Ez abban segít, hogy az előadás ezután rendezett legyen, és ne csapongj.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.