Változtattak a játékszabályokon

Drasztikusan csökkentette a kormány az államilag finanszírozott helyek számát: januárban jelentették be, hogy összesen 33 927 hallgató tanulmányait fizeti száz százalékban az állam, 15 550 felvételizőjét pedig ötven százalékban. A legrosszabbul azok járnak, akik gazdasági, társadalomtudományi, bölcsész- vagy jogi képzésre jelentkeznek, ezeken a területeken csökkent leginkább az államilag finanszírozott hallgatói létszám. Azokról a képzésekről, amelyek egyáltalán nem kapnak 2012-től állami támogatást, itt olvashattok.

Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

Június végén módosítottak a keretszámokon: 2400-zal több hallgatót vesznek fel államilag támogatott műszaki képzésre, 950-nel többet pedig informatikai szakokra. Agrárszakokra 700-zal, egészségtudományi képzésre pedig 400-zal több hallgató juthat be. A sporttudomány területén - a mindennapos testnevelés bevezetése miatt - 150-es létszámnövekedés lesz. A végleges alapszakos keretszámokat itt nézhetitek meg.

Búcsút intettünk a 480 pontos rendszernek

Idén is változtattak a pontszámítás szabályain, 480 helyett 500 a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért nem negyven, hanem ötven pont járt, vagyis két emelt szintű érettségivel nyelvvizsga nélkül is meg lehetett szerezni 100 pontot.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy – biológia, földrajz, fizika, kémia vagy természettudomány – eredménye is beleszámított a tanulmányi pontszámba. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

240 az alsó ponthatár

Alap-, egységes és osztatlan képzésre idén csak azokat lehet felvenni, akik az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt legalább 240 pontot összegyűjtenek – fontos, hogy ebbe a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért, OKTV-eredményért, sporteredményért kapott pluszpontokat nem kell beleszámítani. A felsőfokú szakképzéseken az alsó határ 140 pont.

A ponthatárminimum emelése körülbelül négyezer felvételiző továbbtanulásai terveit húzhatta keresztbe - tavaly államilag támogatott képzésekre 880, költségtérítéses szakokra 3720 olyan diák jutott be, akinek kevesebb mint 240 pontja volt. A témáról itt olvashattok.

Részösztöndíjas képzésekre is lehetett jelentkezni

Önköltséges, részösztöndíjas és állami ösztöndíjas helyekre is lehetett pályázni az idei felvételin - igaz, az új finanszírozási forma nem lett nagy siker, a kormány júniusban át is csoportosította a részösztöndíjas helyeket. Aki eléri a fizetős ponthatárt, az Oktatási Hivatallal kötött hallgatói szerződés aláírásakor nyilatkozhat arról, hogy a teljes egészében önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választja. A részösztöndíjas képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Több egyetem és főiskola kapott új nevet

Január elsején a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összeolvadásával létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), vagyis az idei felvételin már ezt az intézményt kellett megjelölni a jelentkezési lapon. Az Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola is integrálódott, Edutus Főiskola néven működik tovább.

A Szent István Egyetemen is változott a karok rendszere: a korábbi Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a gyulai székhelyű Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet beolvadt a békéscsabai Gazdasági Karba, a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar pedig a szarvasi Pedagógiai Karba, a szakokra azonban ugyanúgy lehet jelentkezni, ahogy korábban.