Az alap- és osztatlan szakokkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterképzésre jelentkezőket az egyetemek, főiskolák saját pontszámítási szabályaik szerint rangsorolhatják. Persze vannak közös szabályok: legfeljebb 100 pontot érhettek el a mesterszakos felvételin, a minimumponthatár pedig 50 pont.

Azt, hogy pontosan milyen módszert alkalmaznak, az intézmények egyénileg hozzák nyilvánosságra, általában feltüntetik a honlapjukon. Előfordulhat, hogy az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények alapján számolnak, tarthatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

Az értékelésnél nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, így például nem részesíthetik előnyben az adott intézményben tanult hallgatókat. A többletpontokról szintén az egyetemek, főiskolák döntenek, a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért járó pontokat viszont kötelesek megadni. Ezekért 1-10 pontot adhatnak.

Bár korábban úgy volt, hogy a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól osztott mesterképzés esetén további általános bemeneti feltétel egy idegen nyelvből B2 (középfokú) komplex, általános nyelvvizsga-bizonyítvány megléte, ezt kihúzták a követelmények közül. A 2016-os felvételiről szóló legújabb cikkeinket itt olvashatjátok.