szerző:
Eduline

Összességében elégedettek voltak a feladatsorral, műelemzési feladatként Lator László Régi fénykép című verse viszont nem volt a legjobb választás a magyarból emelt szinten érettségiző diákok szerint.

©

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Percről percre a magyarérettségiről

''Sokkal szerencsésebbek voltunk, mint a középszinten vizsgázók'' - mondta Zola, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákja az emelt szintű magyarérettségi írásbelijéről. ''Jól kitaláltak, átgondoltak voltak a feladatok. Nem kellett megerőltetnem magamat, hogy teleírjam a rendelkezésre álló sorokat. A végén még maradt is 10-15 percem átnézni az egész feladatsort. Összességében bizakodó vagyok, remélem legalább 60 százalék lesz'' - tette hozzá.

Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. A diákok maguk dönthetik el, melyik feladattal kezdenek, mennyi időt szánnak az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.

Ilyen feladatok voltak az idén

A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort (40 pont) Sipos Lajos A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című művéből származó részlet alapján kellett megoldaniuk a magyarból emelt szinten érettségiző diákoknak. Ezután Lator László Régi fénykép című alkotását kellett elemezniük (25 pont), a Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) pedig a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei című színlapjáról idézett összefoglaló alapján kellett az írók magánéletének népszerűségét megindokolniuk, illetve arról kifejteniük a véleményüket, hogy ezeket a tényeket, kérdéseket fel lehet-e használni ismeretterjesztő vagy akár oktatási célra. A Gyakorlati írásbeliség feladatban (15 pont) a lakásszínház ellen vagy mellett érvelve kellett egy hozzászólást írniuk.

Az eduline-nak nyilatkozó érettségizők elmondták: volt versfelismerési feladat, illetve olyan is, amelyben a Digitális Irodalmi Akadémiáról és a szövegek netes jelenlétéről volt szól. Babits egyik versében az alá- és mellérendelő viszonyokat, a mű ritmusát és a verslábakat kellett vizsgálni, rövidüléseket és archaikus szavakat kellett kikeresni. Az egyik feladatban Babits és Schopenhauer gondolatmenetét kellett összehasonlítani, egy másikban pedig azt kellett megmondani, melyik városban kinek van emlékháza, illetve múzeuma.

Kamilla, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium diákja műelemzést érezte nehéznek: ''sokrétű volt a vers, sokféle értelmezést kellett volna megragadni, de a két oldalas terjedelem erre kevés volt'' - mondta. A többi feladattal nem volt gondja, bár meglepődött, hogy a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban nem szépirodalmi szöveget kaptak. ''Inkább a kreativitásra, és nem a tárgyi tudásra kellett támaszkodni, ezért könnyebb is volt a feladatsor, mint a korábbi években'' - tette hozzá a diák, aki fél órával korábban ki is jött a vizsgáról. Kamilla 60-70 százalék közötti eredményre számított, szerinte ez meg is lesz: az ELTE magyar szakára jelentkezett.

''A Lator-művet övön alulinak éreztem, mert kortárs irodalommal az iskolában alig foglalkozunk" - ezt már Balázs, a Tatabányai Árpád Gimnázium diákja mondta. Az idő viszont szerinte elég volt, és jól be lehetett osztani. Az első feladatban sok dolog visszakereshető volt a szövegben, az írók magánélete pedig ''felkapott téma'', ''Nyáry Krisztiánt hoztam fel példaként''.

''A lakásszínházzal kapcsolatban egy egyszerű hozzászólást kellett írni, ezt a formulát a való életben is használjuk'' - mondta a diák, aki viszont a műelemzés miatt még nem tudja, milyen eredményre számíthat. Töriből is emeltezik: attól függően, hogy melyik sikerül jobban, az ELTE magyar, történelem vagy szociológia szakja szerepel majd az első helyen.

Ilyen volt a középszintű érettségi

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

A tanárok szerint az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehéz volt a feladatsor.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!