Idén érettségiztetek? Akkor van egy jó hírünk, jobbak vagytok a tavalyiaknál

Összességében jobb lett az idei érettségizők átlaga a tavalyiakénál. Az Oktatási Hivatal adatait a Magyar Nemzet közölte, ezekből kiderül, míg tavaly az érettségizők jegyátlaga 3,57 volt, addig idén már 3,66.

  • Eduline
Túry Gergely

Ami a tantárgyakat illeti, matekból sikerült javítani 2,84-ről 3,02-re, magyarból pedig 3,52-ről 3,64-re. Töriből a tavalyi 3,49 után idén 3,59 lett az átlagjegy, ez az elmúlt öt év legjobb eredménye.

Angolból összességében 3,72-es átlagot értek el a diákok, ilyen magas számot 2011 óta nem láthattunk. Németből 3,4-ről 3,59-re javult az átlag.

Informatikából sokan érettségiztek, azonban az átlag ennél a tárgynál visszaesett 2015-höz képest: 3,76-ról 3,58-ra.

Legdrámaibb különbségek a nyelvtudás terén mutatkoznak a gimnazisták és a szakközépiskolások között. Míg az idén végzett gimnazisták átlagosan 76,6 százalékot értek el angolból és 75,5 százalékot németből, a szakközépiskolát végzetteknél ez csak 53,7, illetve 48,9 százalék volt. Tehát a gimnazisták átlagosan közel 25 százalékkal jobban tudták megírni a nyelvi érettségiket – írja a lap.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.