Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemekre 2014-ben

Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a...

  • Eduline
Wikipedia

Az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken legalább 220 pontot kell összegyűjteni. Fontos, hogy az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámot kell alapul venni - aki 240-nél, illetve 220-nál kevesebb ponttal vág neki a keresztféléves felvételinek, egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem kerülhet be, önköltséges képzésre sem.

Mesterképzésre azokat vehetik fel a felsőoktatási intézmények, akik legalább 50 pontot gyűjtenek (az MA- és MSc-képzéseken 100 a maximális pontszám, a pontszámítási szabályok azonban intézményenként, szakonként eltérőek lehetnek). Több ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból a ponthatáremelés miatt - erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.