A rektorok sem tudtak a keretszámvágásról

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző nap megjelent javaslattal - közölte a szervezet társelnöke. Hány

Sándorné Kriszt Éva elmondta: másfél hete volt egy kormányrendelet-tervezet a rektori konferencia előtt, amely 33 840-ben határozta meg a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámát, míg a részösztöndíjra 5 ezres keretet rögzítettek.

Ezt a rektori konferencia nem tartotta elfogadhatónak, mert több mint 20 százalékos csökkenést jelentett volna a tavalyi évhez képest. Számos ország példája mutatja, hogy az oktatás korszerűsítésével lehet a gazdaságot fellendíteni - közölték.

Az MRK szerint ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, az oktatásból nem pénzt kellene kivonni, hanem befektetni kellene. Azt is javasolták, hogy az ötezres részösztöndíjas létszám kerüljön át a teljes ösztöndíjas létszámhoz, az a tapasztalat ugyanis, hogy ennek a finanszírozási formának csak mintegy 35 százalékát töltötték fel, 2012-ben, az 5550 főből 1961-an éltek a lehetőséggel - jegyezte meg.

Sándorné Kriszt Éva kitért arra is: a Diákhitel 2 mentőöv lehetne a továbbtanulni vágyóknak, ami kedvező pénzügyi konstrukció, de november 30-ig csak 4950-en vették igénybe mintegy egymilliárd forint értékben. Lehetne ösztöndíjakat alapítani vagy szponzorokat keresni, de ez sem elterjedt még Magyarországon - vélekedett.

Az MRK szerint ez a fajta radikális és hirtelen keretszámcsökkenés nem fogadható el, nem tud hozzá alkalmazkodni sem a felsőoktatás rendszere, sem a pályázók. Ha megjelenik a keretszámokról szóló kormányrendelet, a Magyar Rektori Konferencia összeül, és kialakítja álláspontját - jelezte a társelnök.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.