Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.
Milyen szakokra jelentkezhetek?
2019-ben a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés.
Ahogy tavaly, úgy idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. A meghirdetett képzésekből itt szemezgethettek.
Alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben meghirdetett képzések listája idén sem bővelkedik lehetőségekben, a Pécsi Tudományegyetem például hirdet régész és szabadbölcsész alapképzést.
Hány szakot jelölhetek meg?
A jelentkezők legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen. További jelentkezési helyek megjelöléséért 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a jelentkezéskor. (Ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el, bár külön sorban kell szerepeltetni, egy jelentkezési helynek számít.)
Meddig van minderre időm?
Idén 2020. november 15-i jelentkezési határidő, eddig kell kiválasztani a képzést, beadni a jelentkezést és feltölteni minden rendelkezésre álló dokumentumot. A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A többi fontos dátumot és teendőt listáját itt olvashatjátok el.
Legfontosabb határidők a keresztféléves felvételiben
Tegnap megkezdődött a 2021-es keresztféléves eljárás, de mik a legfontosabb határidők? Mutatjuk őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
